
Váratlanul beköszönt a hideg, ezért beszereztünk egy overállt, mert lassan szükség lesz rá. Szerintem írtó szupi :-)) Remélem Blanka is szeret majd benne lenni.
Blanka múlt héten csütörtökön megkapta az első oltását amit apával koordináltunk :-) Szerintem jobban féltünk mint ő. Én leginkább attól, nehogy belázasodjon. Hála az égnek a kúpok ebben sokat segítettek :-) A lábacskáját is borogattam, egy picit kemény volt a helye de nem sírt, nem fájt neki ... szóval sikeresen átvészeltük.
Már 56 centik vagyunk (+, - 1 centi :-) igazából eléggé mozgott a drágám így lemérni nem nagyon lehetett. 5400 gramm a súlyunk. Szinte mindennap van egy kisruha amit sikerül kinőni, így már kellett venni egy-két ruhácskát. De azért még mindig a kölcsönkapott ruhákat nyúzzuk :-) Valószínűleg 3 hónapos korunkig ki is tartanak :-)
Rengeteget beszélget magában :-) Már nagyon várom, hogy beinduljon az igazi gőgicsélés nála. Egésznap énekelek és beszélek hozzá. Nagyon jó baba, most is alszik, ma már másodszor pedig még csak fél1 van. :-)
Este általában 7 és 8 között van a fürdés, utána vacsi. Most már 2 ciciből van az etetés, mert így jobban bírjuk az éjszakát. Nem beszélve arról, hogy az elalvás is sokkal szebben megy. Leteszem, megsimogatom, betakarom és már alszik is! Már volt, hogy negyed 8-kor és fél 9-kor keltünk :-)) (Anyucika pedig már aludni sem bírt, mert arra várt, hogy mikor ébred a szemefénye :-))
Aminek még nagyon örülünk Bálinttal, hogy van magánéletünk ... az estéink teljesen szabadok, már többször voltak nálunk este vendégek ... Blankát nem zavarja :-)
Nem járkálunk a lakásban suttogva, nincs néma csend, első perctől kezdve szoktatjuk ahhoz, hogy egy minimális alapzajban is képes legyen aludni. Persze én sokszor (inkább hétköznap) teljes csöndet teremtek neki, mert szerintem kell ez a tökéletes pihenéshez.
Egyébként gyönyörű, annyira édes ahogy a szép kék szemeivel figyel, megtudnám zabálni ahogy teli szájjal mosolyog ... ahogy próbál komolyan beszélgetni, amikor nyelvét nyújtogatva, nyalogatva puszilkózik. Egyszerűen oda vagyunk érte!
Ha apa vagy anya a combjára/térdére fektet, egyfolytában fel akarok "ülni" persze még csak a nyakamat emelgetem. Anya pedig fél hogy meg ne fájduljon nekem :-)
Anya jó sokat, énekel és beszél hozzám a napi max. 1 órás foglalkozás helyett, ő szinte minden szopi után ennyit bohóckodna. Ma volt először, hogy azért nyűgösködtem, mert már aludni akartam menni és azt akartam hogy hagyjon már békén :-)
Egyébként szép hangja van az anyukámnak, és ha sokat beszél hozzám én is próbálok már válaszolgatni neki, persze ez még nem igazi gőgicsélés, csak valami hasonló :-)
Most kezdem felfedezni a világot, a pihenőszékben ma már 10 percnél tovább voltam el egyedül ... rájöttem mennyire klassz dolog rugdosni a csörgős játékokat.
Éjszaka már 8-9 órát alszom egyhúzamban és csak akkor sírok, ha nagyon de nagyon éhes vagyok!