2011. február 26., szombat

Interjú

Hétfőn elég zsúfolt napom volt főztem, mostam, takarítottam, vasaltam és még interjút is adtam :-))

http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=183&v_id=6720

2011. február 23., szerda

Bóbita ... még betegen is

Blanka most tanulja a Bóbita c. dalt és nagyon oda van érte, szóval most ez a sláger itthon. Még egyik versszakot sem tudja 100%-osan, de lelkes az tisztán látszik :-))
Aztán eszembe jutott, hogy mi lenne ha "duettet énekelne Halász Judittal" :-) Így betettem a Csiribiri dvd-t ... Nem is kellett kérlelni, pedig totál náthás, szegénynek taknya-nyála egyben.

(Elég durva volt a hétfőről keddre virradó éjszakánk, úgy fél óránként jött át hozzánk, orrot fújni. A mostani éjszaka már sokkal jobb volt, "csak" 2x látogatott meg minket ...)

Így énekel betegen:

2011. február 22., kedd

Anya menjünk bowlingozni!

Vasárnap délután elugrottunk a szomszédokkal egy kicsit bowlingozni és Blankában olyan mély nyomokat hagyott ez az élmény, hogy azóta ezt emlegeti és erre kér:

Anya menjünk bowlingozni! (így ejti: bóóójingozni :-))

Az elején jókedvű volt, aranyosan viselkedett, jópofa megjegyzéseket tett: Takaros kis házikó :-)) (ezt a bowling klubra mondta :-)))

Tetszett neki játék, hatalmasakat visított és drukkolt mindenkinek, ha eldőltek a bábuk ezerrel tapsolt. Egy gond volt vele, hogy néha beszaladt a pályára, ami ugye tilos ;)

A hazajövetel ismét egy agyrém volt, mert nagy hiszti közepette tudtuk csak elhagyni a helyet :-(

Az a helyzet, hogy mostanában, sehonnan sincs kedve hazamenni ami valahol érthető, hisz jól érzi magát.
Szombaton a Tropicarium után is húzni-vonni kellett az autóig, de közel sem akkora cirkuszt csinált, mint vasárnap.

Hmm ... tudja valaki, mikor lesz vége a dackorszaknak? :-))))

(tudom, a kérdés költői :-)))








2011. február 16., szerda

Az új munka

Szeretném Veletek is megosztani az új munkám portfólióját és blogját. Mivel évek óta mindent megírok ebben a blogban, úgy érzem ezt sem hagyhatom ki. Bátran kijelenthetem, hogy életem egy újabb mérföldkövéhez érkeztem az elmúlt időszakban ...





Tudom és szégyenlem is magam, hogy nagyon elhanyagoltam a kedvenc anyukáimat és a gyerkőcöket, de napok óta tartó oldalfejlesztés elvette minden szabad percemet. Igyekszem a blogokat visszaolvasni. Puszi Timi

2011. február 8., kedd

Januári fotóegyveleg

Játszóházban Balázskával:














és Baba-Mama találkozó:











Az óvodáról ...

Szinte állandóan az ovi témán agyalok. Hova, mikor kell menni? Kit kell keresni? Aztán azon, hogy Dunakeszin, mennyire sok gyereket nem tudnak helyhiány miatt felvenni ...

Fura ez az ovi téma, nagyon erős túlázással mondhatnám, hogy szinte tegnap volt amikor a pozitív terhességi tesztemet a kezemben tartottam. Ma pedig az óvodán agyalok.
Pedig ez nem egy egyedi történés a világon. Minden gyerek egyszer óvodába és iskolába fog járni, majd kirepül a fészekből. Örökre nem foghatjuk a kezüket.

Mégis ...
tudom, hogy erre már kőkeményen szükségünk van; hogy Blankának gyerek társaság kell, a kortársakkal való játék; érzem, hogy egyértelműen kevés vagyok neki ...
mégis összeszorul a szívem ...

Hiszek benne, hogy az ő részéről nem lesz gond. Jól fogja venni az akadályokat, könnyen beilleszkedik és alkalmazkodni fog az új helyzetekhez, feladatokhoz. Annyira izgulok érte, hogy azt szavakkal ki sem lehet fejezni.

A legfontosabb feladataink szeptemberig:

Az első, a szobatisztaság tökéletes elsajátítása, (az óvodai tájékoztatóban ágytisztaság is feltétel) ezzel együtt a popsi rendbetétele. Mert az óvónéniknek nem lesz ideje a 30 gyerek után külön külön kijárkálni a mosdóba.
Kettes számú feladat, az öltözködés megtanulása (fel és le).

Aztán persze még van sok apróság, de szerintem ezeket Blanka majd menet közben megtanulja. Nagyon fogékony kisgyerek, úgy gondolom a többi gyerek nagyon jó hatással lesz rá.

Na és az én teendőim:

2011. április 11-én hétfőn, nyílt nap lesz az oviban (ahova körzetileg tartozunk). Egészen pontosan nyílt óra, mert 10:30-tól 11:30-ig lehet csak menni. Ezen mindenképpen részt kell vennünk.

2011. április 18-19-én van a beiratkozás, reggel 8:00-16:00 óráig. (Az Eszterlánc Óvodába kell mennünk, mert az a központi ovi. Nem rég jöttem rá, hogy igazából 3 óvoda van Dunakeszin, de az egyiknek ahová mi is jelentkezünk 4 tagóvodája van. Ezek nem különálló óvodaként működnek, hanem csak tagóvodaként.
Ezek kisebbek, kevesebb csoporttal rendelkeznek, így az esély is kevesebb a felvételre. Mi az egyik ilyen tagóvodába vagyunk körzetileg illetékesek (Posta utcai). A sors fintora, hogy a körzetünkben (új építésű lakópark vagyunk), több az egy főre jutó gyerek, mint máshol a városban.

A beiratkozást követően 30 nap várakozás következik, majd levélben értesítenek, hogy sikerült-e vagy sem. (az alábbi indokok kizárhatnák a felvétel pozitív kimenetelét: ha lenne kis tesója Blankának, terhes lennék és nem dolgoznánk.) Ha úgy alakulnak a dolgok, ahogy tervezem és nem is kívánok másra gondolni, minthogy felveszik Blankát, akkor augusztus 23-án 16:30-kor életünk első szülői értekezletére megyünk :-)

Hiszek a vonzástörvényében és nem is véletlenül írtam le ezeket a dolgokat. Úgy gondolom azzal, hogy ide és tegnap papírra is vetettem a fenti dátumokat már "teremtettem" :-)

2011. február 3., csütörtök

"Zseniképző" játszóház ... ugyan már :-)

A történet szereplői a képzelet szülöttei, mindennemű hasonlóság a valósággal
a véletlen műve!
;-)

Adott egy anyuka, akivel nagyon jó a viszonyom. Egyik nap átmentem hozzá, aki már sokadszorra panaszolta, hogy milyen foglalkozások vannak a G.k.o-ban. Tavaly télen kezdték, az akciós áron meghirdetett pár hónapos kurzust, pici fia még járni sem tudott rendesen.

Olyan feladatokat vártak el kapásból az újonnan jött gyerektől amit semmilyen előkészítés, magyarázat, segítség nélkül kellett végrehajtani. Az óra végén nem volt lehetőség az anyukának a fejlesztő pedagógussal beszélni. (még be sem fejezték az órát, a következő turnus ott toporgott az ajtóban)
A hely ahol az órák zajlanak ingerszegény (bár ennek biztos megvan az oka). Arra sincs lehetőség, hogy az első pár alkalommal a gyerek megszokja, hogy hol van rögtön belevágnak a dolgok közepébe. Így nagy üvöltéssel kezdődik az óra. Nem kell magyaráznom, hogy egyáltalán nem távoztak elégedetten az órákról.
Az anyuka ma már egyáltalán nem szereti ide hordani a gyerekét, 2-3 alkalom után nem is mentek többet. De januárban újra hívták telefonon, hogy van még pár alkalom, azt le kellene járni. Így persze újra nekivágtak, de a színvonal, hozzáállás minden a régi volt.

A feladatok pedig: (megér egy misét:-)

- kis székeket háttámlájukkal összetolni, majd a gyerekeknek végig kell menni a székeken, úgy hogy a támlákat átlépik.
- a kispadokon úgy kell végig kúszni, hogy a kezükkel kell előre húzniuk magukat.
- trambulinon ugrálni satöbbi, satöbbi, satöbbi ....

Mindezt alig 1 éveseknek!!!

Az anyukának már eleve azzal gondja volt, hogy a gyerekének még olyan rövid a lába, hogy nem is tudja átlépni a széktámláját, a padon kúszástól pedig üvöltött a gyerek. (mi ilyet általános iskola alsó tagozatában csináltunk tesiórán)
Még az ugrálás sem tetszik neki. És miért is? Mert ezek a feladatok nem neki valók, talán Blankámnak is pont elegendőek lennének, nem egy másfél évvel fiatalabb gyereknek, aki még azzal küzd, hogy labilis mozgását egyfolytában koordinálja.
Az ugrálás szerintem kifejezetten 2 éves kor után jelentkezik a gyerekeknél. Blanka most tud tökéletesen páros lábbal ugrálni. Egy ugrálóvár lenne most a legnagyobb ajándék :-))

Kérdeztem az anyukát, van-e olyan 1 éves aki a fent leírt feladatokat megtudja csinálni? Azt mondta, igen, de a kislány 2 hónapos kora óta a G.k.o-ba jár.
Hmm ... és akkor mi van? Ettől az a gyerek sokkal okosabb, mert előbb tudott átmászni egy széken? Vagy kézzel tudja húzni magát a padon?
Választ nem kaptam, mert az ismerősöm sem kapott ...

De a végére tartogattam a gyöngyszemet :-) megkapták a "bizonyítványt" vagyis egy kétoldalas tanulmányt, egyéni fejlesztési tervvel. Besz@rtam/tunk a röhögéstől, hogy mit várnak el egy ilyen kis gyerektől, hogy gyakoroljon/tudjon. (kíváncsi leszek a véleményetekre)

A teljesség igénye nélkül, néhány kiragadt példa vagyis fejlesztési gyakorlat:

- térd felhúzása a hashoz, kézzel átkulcsolás (háton fekve)
- támasz a test mögött, babzsák a talpak alatt. Bekarmolt lábujjakkal babzsák csúsztatása előre-hátra, jobbra - balra.
- támasz a test mögött, babzsák a lábfejek előtt. Babzsák körbejárása a lábujjakkal.
- támasz a test mögött, babzsák a bekarmolt lábujjak között. Az egyik láb felemelése, integetés a babzsákkal. Lábcsere.
és a top:
- támasz a test mögött, egyik lábbal, bekarmolt ujjakkal babzsák felvétele, majd átadás a másik lábnak, kéz nem segíthet!

Nem gondolom, hogy lehetetlenség lenne megtanulni a fenti mozgáskoordinációs feladatokat. De szerintem egy alig több mint 12 hónapos gyereknek totál fölösleges. Ezzel is azt érik el, hogy az egyébként is túl parázó, "teljesítési", "megfelelési" kényszerben szenvedő anyuka még inkább feszültebb, szorongóbb lehet. (A lehúzásról, piszkos anyagiakról ne is beszéljünk! :-))

Ha véletlenül elfeledtük volna, emlékeztetőül egy videó, hogy az 1 éves gyerek hogyan jár.