2008. szeptember 8., hétfő

2. hónap

Mit tudok már?

Most már bárkire nevetek, ha van egy kis türelme és kedvesen hozzám szól?

Ha apa vagy anya a combjára/térdére fektet, egyfolytában fel akarok "ülni" persze még csak a nyakamat emelgetem. Anya pedig fél hogy meg ne fájduljon nekem :-)

Anya jó sokat, énekel és beszél hozzám a napi max. 1 órás foglalkozás helyett, ő szinte minden szopi után ennyit bohóckodna. Ma volt először, hogy azért nyűgösködtem, mert már aludni akartam menni és azt akartam hogy hagyjon már békén :-)

Egyébként szép hangja van az anyukámnak, és ha sokat beszél hozzám én is próbálok már válaszolgatni neki, persze ez még nem igazi gőgicsélés, csak valami hasonló :-)

Most kezdem felfedezni a világot, a pihenőszékben ma már 10 percnél tovább voltam el egyedül ... rájöttem mennyire klassz dolog rugdosni a csörgős játékokat.

Éjszaka már 8-9 órát alszom egyhúzamban és csak akkor sírok, ha nagyon de nagyon éhes vagyok!
Blanka

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése