2008. február 28., csütörtök

Alakváltozás ...

Akár tetszik akár nem itt az ideje (21. hétben vagyok most) hogy lemondjak a derekamról, arról, hogy behúzzam a hasam és arról is ha rám néz valaki ne egyből a hasamon álljon meg tekintete.

A hétvégén tapasztaltam meg ezt először ... hülyén éreztem magam, nagyon furcsa érzés volt.

Mert ugyebár még nem nagyon látszik ... vagyis látszik már a hasam, de azért még nincs nyár és jobban felvagyunk öltözve ... stb. Így meg olyan mintha olyan dagadtra ettem volna magam ebédnél, hogy kikerekedett a hasam :-)))

Igazából most kezdtem el várni, hogy igazi pocakom legyen ... furcsa mi? Mert akkor már végre komolyan vesznek mint állapotos nőt, nem csak méregetnek és találgatnak, hogy vajon ő az? hi-hi

Egyébként szerintem tényleg csak hetek kérdése és akkora lesz a pocak, hogy bármilyen nem hozzáértő szem is rögtön tudni fogja, hogy egy baba van a hasamban, nem pedig egy adag jóféle rakottkrumpli :-)))

A legcsodálatosabb terhességben az az, hogy mostanában elég sűrűn érzem a picit. Akkorákat rúg belém ... de én most még csak nevetek mert örömömben nem is tudok mit csinálni :-)) Imádom Őt érezni. Azt várom, hogy végre apát is rúgja meg jól :-))) Általában ha apa fogja a pocimat akkor abbahagyja a rugdosást, nyugton lesz ... amint leveszi a kezét újra rúg egyet belém ... olyan kis rafinált :-)))

Amit nagyon szeretnék, hogy a picike most már kezdje majd megszokni a hangunkat ezért azt tervezem, hogy esténként én is és apa is nem sokat csak pár percet beszélnék hozzá (ezt úgy, hogy semmi más ne menejen közben, még a tévé háttérzaja sem). Mivel a 20. héttől hall, most már lehet próbálkozni ezzel is ...

Nagyon fura érzés túl lenni a félidőn, ma néztem a babaszoba.hu-n, hogy 139 napom van hátra a számláló szerint és a terhesség 51%-ánál tartok :-)) még 19 hetem van hátra. Hűha, elég sok ez a 19 hét, de ha belegondolok hogy ez a 20 is milyen gyorsan elmúlt akkor bizony pikk-pakk itt lesz a várva vár pillanat.
Addig még jó sokat fogok változni alakilag és nem bánom, mert most erről szól az életem, nem vagyok én műsorvezető, sem médiasztár, hogy 7 kiló plusszal menjek szülni, és mi lesz ha 15 kilót szedek fel? Semmi majd lefogyok, nem érdekel, per pillanatban csak a babaérdekel ...

2008. február 27., szerda


A babakocsi

Drága Kicsi Babám ...

Jobb ha felkészülsz már odabent ... mert megvettük apukáddal a világ legjobb verdáját neked :-)) Csúcsszuper dizájn ... futómű, karosszéria :-)))

Hát ami azt illeti még én is belefeküdnék olyan csábítóan szép és meleg :-))

Egy igazi babalak :-)) Úgy volt ... hogy múlt hétvégén felkerekedtünk apukáddal hogy bababútort nézzünk ... találtunk is a KIKA-ban egy nagyon klassz tolóajtós gardróbot ... végül nem babaszekrényt vettünk ... ezt hosszabb ideig fogod tudni használni. És ne felejtsük klasszul is néz ki :-)) De nyughatatlan anyád még rávette apukádat, hogy a hazafelé még térjünk be egy babaáruházba, meg nézi a kiságyakat ... végül is nem kiságy lett belőle :-))

Felmentünk az emeletre ahol a babakocsik sorakoztak és sokadszorra aznap és úgy egyébként is sokadszorra elkezdtük tologatni a tetszetősebbeket.

A tiédet később vettük észre, nem volt a lenti sokadalom között ... kérdezgettük az eladót, hogy melyikhez mit adnak? Vagyis milyen a felszereltsége egyiknek másiknak. Volt ott fullextrás is és fapados is ... mi megpróbáltunk neked egy fullextrásat választani viszonylag kedvezőáron ... szerintem sikerült.

Egy teljesen unisex színösszeállításura bukkantunk ami a dobogón volt felállítva. Minden járt hozzá: mózeskosár, hordozó, esővédő, pelenkázótáska, nyári napfénytető, lábzsák. Összecsukni pofonegyszerű, egy rántással esernyőre csukható és mint egy golfütő tartó úgy húzható magunk után. Pont tökéletes lelkendeztem apukádnak ... pont ez a színvilág tetszik nekem (drapp és narancs mivel nyári baba vagy nem szerettünk volna sötétet) és ez a könnyen kezelhetőség, a vázra egy pattintással minden ráépíthető. Súlya nem nehéz, a kerekek nem túl nagyok, könnyű tolni az első kerekek bolygósíthatók de a bolygósítást ki is lehet kapcsolni. Szóval nagyon klassz ... nagyon tetszik már el is képzeltem 100x ahogy benne fekszel és alszol és én sétálok veled :-)))

Viszont egy rémálom volt a hazahozatal :-))) Álmunkba nem gondoltuk volna, hogy az autónk csomagtartója ilyen picurka pedig nem is olyan aprócsak a kocsink :-)) Viszont a Te kocsid minden felszereléssel alig fért be :-)) A babakocsi váza összehajtva úgy fér be, ha izomból betuszkoljuk a cs.tartóba, vagy a hátsó ülés 1-es részét lehajtjuk :-))) Hát szegény apa ... látnod kellett volna milyen ideges volt ... közben fél kézzel próbálkozott a babakocsi vázzal és a mózessel meg a hordozóval :-))) Egy pár rutinos szülő csak bámult minket ... szerintem rajtunk röhögött az egész parkoló :-)) De nem baj, kit érdekel, apukádat utána meghívtam egy jó kávéra ... ezzel ugyanis le lehet venni őt a lábáról :-)

Ja egyébként kaptál egy csomó ajándékot a babakocsidhoz! Most akció volt és 11.000 ft- értékben kaptunk kisruhát vagy a boltmárkanevével ellátott árut.

Mi egy komplett ágynemű garnitúrát választottunk és egy kisrugit neked. Gyönyörű leszel benne édeském ...

Most már más dolgod nincs csak erősödni, hogy mire megszületsz meglásd ezt a sok szépet amit anya és apa vásárolt neked.

Szeretlek:

Anya

2008. február 22., péntek

Babaszoba

Még 140 egynéhány napom van hátra de elkezdtem őrültül tervezni a babaszoba kinézetét :-)) Ezer ötlet kavargott a fejemben, először is hogy és miként helyezzük el a bútorokat ... és igazából mire is van szüksége egy ilyen irinyó pirinyóka kisbabának :-)

Persze kikértem több ismerősöm véleményét ... hát mint mindenkérdésben a terhességgel vagy babaápolással kapcsolatban mindenki mást mond :-))

Nem baj ezt már kezdem megszokni, hogy mások a vélemények, mások az emberek, szokások ... így a mi szokásaink is mások és persze a pénztárcák mérete sem egyforma :-))

Nos elhatároztam, hogy akkor összeírom, hogy én mit is szeretnék a kisbabámnak. Ugye az első és legfontosabb egy jó ágy. Erre lesz a leginkább szüksége. Nekem nagy kedvencem volt a kombibabaágy, bár több hátrányát is felfedeztem, de ezek után sem vetettem el ennek a lehetőségét. Főleg, hogy azt álmodtam meg, hogy a kisbabámnak lesz egy pelenkázó asztala, vagy komódja ami fiókos és mellette babaágy. A kombiágy ennek a két bútornak az egyesülése és a későbbiekben heverővé és akár egy komóddá, de láttam már, hogy tévészekrényként használták később. Szóval használható bútordarab válik majd belőle. Viszont ami ellene szól, hogy amikor heverővé alakítom csak speciális méretű matrac való bele, ugyanis ilyen méretű 173x70 cm matrac nem nagyon kapható ... Ezt méretre kell készíteni ... Mondjuk ennek is utána jártam, hogy hol csinálnak ilyet és pont az a cég gyárt egyedi méretű matracokat, szivacsokat, biomatracokat stb. aki a babaágyakba a kókuszmatracokat is. A másik hátránya, a kombiágynak, de ez már csak ilyen szőrözés a részemről, hogy lebeszéljem magam róla - bár hozzáteszem nem igazán tudom :-) - a mérete, ugyanis nagyobb mint egy átlag babaágy ... Az ára is drágább, de ha azt számítom, hogy a pelenkázó komódot pluszban meg kellene vennem a sima kiságyhoz máris olcsóbb. (Van aki még a pelenkázót is feleslegesnek tartja, mert lehet kapni pelenkázó lapot amit csak rá lehet helyezni a kiságyra és ha nem kell le lehet venni! Nekem ez nem tetszik, bár nem vonom kétségbe nagyon praktikus ...)

Hm ... gondolhatják akik ezt most olvassák ... ennél kevesebb gondja ne is legyen ennek a kismamának az életben :-))) Voltaképpen ez tényleg nem gond, ezek csak tervezgetések, számolgatások, kalkulálások ... de én imádom ezt csinálni. Imádok tervezgetni ... amitől sokszor a saját családom megy a falnak ... :-))) hogy ne legyek ennyire előre tervező. Megmondom őszintén élvezem a terhességem, élvezem, hogy a kisbabámért csinálok dolgokat ... és érte szívesen tervezgetek, keresgélek akár órákon át is.

Na de ezt most hagyjuk!

Térjünk inkább vissza a babaszobához. Szóval az ágy és pelenkázó mellé egy szekrényke is szükséges lenne, mert a ruhácskákat valahol tartani kell. Ezek a kis babaszekrények nem túl praktikusak de imádnivalóan szépek és persze csábítóak. Ha mindent egy családból választunk ki akkor a szoba igazi összhangban lesz ... meseszép, szívetmelengető lesz ... mániám egyébként is a babaszobák nézegetése, a lakberendezés ezért nem csoda - akár mennyire is tudom, hogy a 2. gyereknél már kevés lesz - görcsösen tudnék ehhez a verzióhoz ragaszkodni.

Aztán ott van az a verzió, hogy mivel a szoba elég hosszúkás építsük be faltol falig beépített szekrénnyel ... ez lenne a No.1. megoldás, de ez most szinte megfizethetetlen. Egy ilyen tolóajtós faltól-falig + plafonig szekrény minimum 200e Ft-ba kerülne és akkor még semmi sincs a babaszobában ... úgy hogy a Bálinttal nagyon gondolkozunk rajta, de még is mindig elvetjük az ötletet, mert gazdaságosabban kellene kijönni és így nem fog menni :-( Gondolkodtunk egy IKEA tolóajtós beépített szekrényben, ami nem rossz megoldás, de a legegyszerűbb kivitel is 100.000 Ft-ra jött ki és akkor belül csak polc, 1 akasztós és 4 fiók van. Igaz ez is elég lenne 2 gyereknek a későbbiekben.

Hát körülbelül itt tartunk ... tervezek és árajánlatokat gyűjtök mindenhonnan, remélem hogy majd találunk egy igazán jó és optimális megoldást ... mert ugye ami olcsó az kevés, ami meg elég lenne és jó az drágább :-))) Hát nehéz a választás, de azért semmi sem ennyire fekete és fehér, valahol mindig van középút ... valószínűleg ezen minden fiatal pár átesett, kinek ebben, kinek abban kellett dönteni.

Nekünk szerencsénk van, mert van egy gyönyörű világos, szép nagy gyerekszobánk most már csak be kell rendezni és várni a csöppségünket :-))) És szerencsések vagyunk, még egy csomó mindenben pl: házasok vagyunk és jól érezzük magunkat együtt, boldogok vagyunk. És kisgyermekünk lesz! Igen talán ezért vagyunk a legszerencsésebbek! :-)))

2008. február 19., kedd

Izgulok az egészségéért

Nagyon furcsa dolog ez, de ahogy egyre közeledek a várandóságom végefelé (igaziból most még csak a közepénél járok) szóval egyre jobban izgat, a babóca állapota. Számomra minden pénzt megér, hogy tudjam jól van ...
Biztos sok kismama van ezzel így - nem csak azért hogy lássa születenedő gyermekét - és választja a 4D UH vizsgálatot plusz költségért, hanem mert meg akar bizonyosodni a baba egészségét illetően, mert ha látja, hogy meg vannak a pici ujjacskái és pici lábujjai akkor már félig megnyugszik.
Nekem hála az égnek az AFP-m tökéletes lett, a Down-kór szűrésem negatív és idáig tényleg jól sikerültek a vizsgálataim, egyetlen bajom van ... vashiányos vagyok, vérszegény. Akár hogy eszem a vasat ... a vérképem etekintetben semmit sem javult :-))
Érdekes magam miatt nem aggódom annyira, mert majd rendbe jön a vasháztartásom egyszer, de amiatt órákat tudok görcsölni, hogy a pici jól van-e.

Tegnap este a tévében (RTL klub - Fókusz) egy végtaghiányos kislányt mutattak be, akiről csak akkor derült ki, hogy beteg amikor megszületett. A kórházi ultrahang vizsgálatok semmit sem mutattak ki, nem látszott hogy baj van.

Húúú, a víz kivert a műsor láttán, és nem a kislány miatt, soha az életben nem félnék egy ilyen kisbaba közelében lenni, de gyomrom összerándult, hogy itt vagyok félidősen (holnap leszek hivatalosan is 20 hetes 5 hónapos) de még én sem tudtam egyetlen egy UH vizsgálaton megszámolni a gyerekem ujjait. :-(

A 3D-vel már próbálkoztak nálam 12 és 18 hetesen, de egyik sem volt egy nagy élmény, konkrétan elég rosszul látszott még a picike.

Most minden gondolatom ott jár, hogy a Babamoziba be kell jelentkeznem és el kell mennem megvizsgáltatni/ megnézni a kisbabámat. Meg akarok bizonyosodni a neméről is, mert azzal, hogy azt mondták kislány számomra nem derült ki semmi sem a 2D ultrahang vizsgálaton. Nem tudtom felfogni, hogy ők honnét is látták ezt olyan jól :-))) Látni akarom végre az arcocskáját, hogy körülbelül hogy is nézhet ki.
Tudom, most türelmetlennek gondolnak ... de szerintem ezek a dolgok csak anyai ösztönömből fakadnak ...

Ma este megyek a nőgyógyászomhoz vizitre a magánrendelőjébe ... bánom, hogy nála nincs ilyen készülék, mert ma biztos, hogy rá venném ezt csinálja meg nekem. :-)))

Féltem ezt a pirinyóka kislányzót aki már biztos, hogy 30 deka körül van és 20-22 cm-es lehet :-)
Féltem, és izgulok hogy egészséges legyen mint a makk és persze nagyon szeretem is ...
Féltem és izgulok és szeretem ... de mi mást is tehetnék hiszen már félig meddig anyuka vagyok :-))

2008. február 14., csütörtök

Második trimeszterig

Hűha ... hát az első UH óta rengeteg dolog történt velem/velünk. Szépen elkezdtem gömbölyödni ... voltunk down-kór szűrésen ami hála az Istennek negatív lett. Aztán volt genetikai ultrahangunk is, és a 16 hetes AFP-n is túl vagyunk ... sőt már tudjuk, hogy az eredmény is tökéletes lett :-))

A baba szépen fejlődik, csodálatos izgő mozgó édes kisbaba. Két uh is volt az elmúlt napokban, mindkettőn megmondták azt a várva vár választ amire nagyon kiváncsiak voltunk hónapok óta.

Persze Bálint volt az aki feltette a kérdést: - Van kukija?
A doktor bácsik lelkesen keresték a nevezett testrészt ... de mindannyiszor a KISLÁNY felkiáltással fejeződött be a keresés. Nem látszik a kuki, vagyis úgy nézki lány. Ugyebár a fiú a biztos!

Nagyon boldog vagyok, hogy ez egy cseppet sem szomorította el a férjemet, sőt mindketten nagyon felvoltunk készülve arra, hogy miként fogjuk fogadni a hírt ... akár milyen nemű is lesz a kisbaba.

Én személy szerint, ha lehetek egy picikét önző most jobban örülök a lánynak. Mivel a születési dátuma is változott azáltal, hogy a fogantatása is jóval előbb történt mint számoltuk, a kicsike 2008. július 10-re lett kiírva. Így a Rák horoszkópba esik, mint én. És legyünk őszinték a Rák jegy a leges-legnőiesebb jegy a 12 jegy közül. Az igazi anya, és női jegy és örülök hogy az én kislányom is igazi kis csajszika lesz, gondos és majd házias. Barátságos és ízléses. Emberszerető és néha egy kicsit sértődékeny is ... mert ugyebár lesz egy marha nagy szive és ha megbántják azt nem fogja szeretni. De ne is szeresse, ne hagyja magát! :-))) Persze nem csak ez az oka, hogy örülök, hogy kislány: lehet majd fésülgetni, öltöztetni, lányosan babázni vele! Ezer meg ezer gondolatom van a kislányomról. Tudom, hogy nem egy kényes kis, affektáló cicababát akarok belőle nevelni, hanem egy talpraesett NŐ-t. Aki imád majd élni, utazni, aki szereti a családját, szófogadó és jó gyerek. Ha csak egy picit is rám fog hasonlítani szerintem nem lesz olyan vészes :-)) Mindenesetre nagyon szeretném ha az apukájától örökölne egy csomó jó tulajdonságot. Az apukája a legcsodálatos ember akit valaha megismertem ... intelligens, okos, barátságos, példamutató, becsületes, segítőkész. Amellett jó humorú, nem túl cserfes, akkor beszél amikor kell, de akkor csak rá figyel mindenki :-)) Vékony testalkatú, de sportos, dús barna hajú és barna szemű, és csinos hosszú lábú.-combú ... pont eltudnám fogadni :-)) Apukájának jó ízlése van, kreatív, nagyon fogékony a művészetek iránt ... borzasztóan jól forog az agya és mindig talál megoldást a kilátástalan helyzetekben, lehet rá számítani :-))
Hm ... azt hiszem ezek a tulajdonságok remekül megállnák a helyüket egy igazi kiscsajsziban is.
Bár nem akarom a saját képünkre formálni a babát, szeretném ha egyéniség lenne ... nagyon sok mindent szeretnék ... legfőképp már Őt, a karomban tartani :-)

És persze továbbra is azon izgulok megállás nélkül, hogy egészséges legyen mint a makk!!!



Az első jelek, és az első orvosi vizsgálatok

A mell feszülése és fájdalma már a második héten érezhető volt nálam, de úgy gondoltam, hogy ez a melltartóm miatt van, így mindegyikből kivágtam a merevítőt :-) valószínűleg a megtermékenyüléstől kezdve éreztem ezt a fájdalmat. A következő jelek amelyeket már komolyan vettem, émelygés és undor a szagoktól. Francia sajtokat száműzni kellett a hűtőből, mert nem tudtam a hűtő közelébe menni. A 4. héten végig rosszul voltam, az összes terhességi tünetet produkáltam: fájt a fejem, émelyegtem, hánytam, feszült a mellem, aluszékony voltam, és éhségrohamok gyötörtek …. sajnos picit vérezgettem is.

Az 5. hét sokkal jobban telt, mint a 4. már nem hánytam, nem fájt a fejem reggeltől estig, és nem is véreztem. A 6. hétben, a harmadik napon volt egy pici vérzésem, ezt említettem a leendő orvosomnak is. Bár ő mindig azt mondta, hogy nem lát vérzést ... utólag kiderült, hogy az aranyerem rendetlenkedett a vitaminok hatására ugyanis csúnya székrekedéssel küzdöttem.

Az első orvosi vizsgálat … 2007. november 27-én volt. Picit izgultam, több dolog miatt is, még nem találkoztam ezzel a doktor bácsival, kíváncsi voltam minden rendben lesz-e.

Gondolatok: "Remélem egymásra tudunk hangolódni a doktor úrral, és aranyos lesz. Remélem, hogy a babával nincsen semmi baj, nem méhen kívüli, és nagyon jó lenne, ha hallanánk egy kis szívhangot is. Mindegy, hogy fiú lesz vagy kislány, csak egészséges legyen … Az első számítások szerint 2008. július 26 és 30-a között várható, hogy megszületik. Már most nagyon várom azt a percet, amikor a karjaimban tarthatom."

2007. december 3.

Már túl vagyunk 2. orvosi vizsgálaton … hát kisebb meglepetések értek „bennünket”. Először is, az első orvosi vizsgálat alkalmával megismerkedtem az orvosommal aki rögtön nagyon szimpatikus volt, megvizsgált, rákszűrést csinált. Megállapította, hogy terhes vagyok és val’szeg annyi idős terhes vagyok, mint mondtam. Én akkor 6 hetes terhesnek gondoltam magam. UH-vizsgálatot az első alkalommal nem csinált, úgy gondolta, hogy inkább 1 héttel később visszahív a kórházba és akkor majd ott csinál UH-t, mert az már sokkal izgalmasabb lesz. Többet látunk, nagyobb lesz a embrió … stb.

Közben minden lényeges dolgot megbeszéltünk: vitaminok szedése, folsav szedése, védőnő – kiskönyv kikérése, háziorvos felkeresése, laborvizsgálatok elkészítése, fogorvos.

Mivel a magánrendelésén voltam, ezért a vizsgálatért 8.000 Ft-ot kellett fizetnem. 1 héttel később találkoztunk a kórházban reggel fél 9-re kellett mennem.

Remek kis hányingerrel indítottam a napot, a kocsiban nagyon rosszul voltam … már régen volt ilyen, csodálkoztam is. Bálint azt mondta, hogy biztos izgulok amiatt vagyok rosszul. Én szerintem ez butaság …

A doktor úrra nem kellett hála az istennek sokat várni, bár vizitelt így azért késett egy kicsit. A vizsgálóban gyorsan neki is láttunk az UH- vizsgálatnak … nagyon izgi volt, annyira kíváncsi voltam, hogy mi lesz mit fogok látni. Él-e, a helyén van-e … stb. A legjobb, hogy a Bálint is bejött és ő is végig nézte az ultrahangvizsgálatot és ugyanazt a boldogságot láttam a szemében, mint amit én is éreztem. Hihetetlen öröm, boldogság töltött el, annyira jó volt látni, a pici embriót. A doktor úr mindent elmagyarázott, hogy mit látunk a monitoron, először egy kis pacának tűnt, majd jól kinagyította és akkor már szinte minden látszott :-) Hallottuk a szívhangját, úgy kalapált, doktor úr azt mondta, hogy egy picit gyorsan is, de ez azért van mert nagyon gyorsan fejlődik ebben a szakaszban. Láttuk a végtagkezdeményeket, és hihetetlen de mozgatta őket, sőt izgett-mozgott olyan kis eleven volt. Idáig is szerettem Őt, de ebben a pár percben még jobban a magaménak éreztem, még inkább imádtam, valami fantasztikus érzés … 21 milliméter volt, az orvos szerint nagy 7 hetesnek, ugyanis számításaim szerint 7 hetes terhes voltam. Az doki szerint és persze a baba méretei szerint is inkább 8 hetes 5 napos. Vagyis van kb. 10 nap diffi :-)

Nem tudom, hogy miként lehet ilyen, hogy tévedhettem, én mindig pontosan írtam a menzeszem dátumát, minden információt feljegyeztem magamról … lehet hogy a költözés izgalmaiban valamit elírtam? Vagy csak egyszerűen nem 14 napra van nálam a peteérés, hanem jól előbb??? Nem tudom … :-))

Mindenestre a leleten ez áll: Gravid uterusban egy élő, jó szívműködést mutató embryo látható. CRL: 21,4 mm


Kedves Férjem, Családom, Barátaim ... kicsi pici Pocaklakóm!

Hol is kezdjem, hiszen már olyan régen volt ... na jó kezdem a legelején. 2007. november elején pontosan november 11-én Márton napkor tudtam meg hogy babát várok. Sok-sok apró jel volt, de egyiket sem vettem komolyan. Már hónapok óta szerettem volna teherbeesni, de az ominózus teszteléskor mindig szomorúan láttam az eredményt: 1 csík!

Ez a nap más volt. Már az apró jelek is gyanúsak voltak, de mint mondtam nem vettem róla tudomást, a család azért bogarat ültetett a fülembe, hogy biztos azért vagyok rosszul a sajt szagától, mert ...

Haza mentünk Bálinttal és jó szokásom szerint gyorsan csináltam is egy tesztet, viszont most először nem volt bennem stresszelés, idegeskedés ... sőt ... rápisiltem és mint aki nem akar hinni a szemének bámultam nagy szemekkel magam elé ... vagyis a kis fehérrúdra . Abban a pillanatban, nagyon erős csíkok jelentek meg a teszten, 2 csík ... nem kellett rá várni, nem kellett félretennem és szugerálnom, hátha ... hátha! Fogtam a fejem nem tudtam, hogy mi történik velem, fel sem fogtam a várva várt váratlant :-)) Azon járt az eszem, hogy mondjam el a Bálintnak, titkoljam még vagy ne? Valami ajándék mellé adjam? Csináljak hozzá egy kis szertartást ... stb. De egyszerűen nem bírtam magamban tartani. Mivel ő éppen nem volt otthon, a kutyával volt sétálni, annyi tellett az erőmből, hogy gyorsan eldugtam a hálóban, ne hogy meglássa, én akartam neki megmutatni ...

Amikor hazaérkezett, éppen valamit nagyon magyarázott, hogy mi van a ház körül ... stb. semmire sem emlékszem, csak arra, hogy beszélt-beszélt, de nekem máshol járt az eszem. Ki akart tőrni belőlem ez a csodálatos hír, így miközben mosta a kezét a fürdőszoba mosdójánál kezemben a teszttel elé "ugrottam" és az orra alá nyomtam. - Két csík! - mondtam boldogan.

Elhűlve nézte, aztán összeborultunk és sírni kezdtem. Olyan furcsa érzés volt ... felfoghatatlan. Nagyon boldog voltam, mert az a csoda amire oly régóta vágyom, most már itt van a pocakomban, csak még nagyon nagyon pirinyóka.

Mondhatni mindenki nagyon jól fogadta a hírt, van akinek később, van akiknek előbb meséltük el ... de nem titkoltuk egy percig sem. Sokan mondták, hogy ne kapkodjuk el ... mert bármi lehet még ... De mi nem bírtuk magunkban tartani az örömünket. Főleg Bálint nem! Ő fűnek - fának újságolta, hogy járt nálunk a gólya :-)

Nagyon boldog vagyok, hogy a férjem is így örül ennek a csodának ... és várom, már hogy a kezünkben tartsuk a picikét is!

„Gyermeket vállalni igen nagy elhatározás. Az ember úgy dönt, hogy egy életen át a testén kívül dobogjon a szíve!”