Minden kedves barátunknak nagyon boldog, békés karácsonyi ünnepeket kívánunk!

Sok-sok puszi Blanka, Timi, Bálint

Bécsi advent és egyebek

Sziasztok!

Régen nem írtunk, akár kettőnk szemszögéből is jöhetne egy-egy beszámoló, hiszen az elmúlt hétvégét Blanka és én másképp éltük meg, de nem így lesz!

Csütörtöktől Bálint szüleinél voltunk, mert apukájának a születésnapját ünnepeltük, aztán pénteken kiruccantunk Claudiáékkal Ausztriába. Nagy izgalom előzte meg a kirándulást, hiszen Blankát először hagytam egyedül 1 napra! a nagyszülőkkel. Persze tudtam, hogy biztonságban lesz a gyerekem, de annyi mindenről kellett gondoskodnom előre ... egésznapra való tejjel/táppal/teával, ruhával, játékkal, pelenkával és még sorolhatnám.

Leginkább azon izgultam, hogy fogják bírni egymást. Hiszen Blankának minden rezdülését ismerem, tudom egy nézéséből, ha már nyűgös, fáradt, vagy éhes. Hiába látják a nagyszülők sűrűn a gyereket, azért még sem tudják rögtön, hogy mi a baja.

Na, mondanom sem kell aggodalmam csak akkor múlt el amikor este hazaértünk és láttam, hogy édesen alukál.

Reggel, vagyis hajnalban mikor megébredt és megszopiztattam, láttam hogy olyan boldog, és annyira örül nekünk, még apa is felkelt hozzá, hogy megpuszilgassa ... mert a nagymama szerint egy nyikkja sem volt egésznap sőt ... ha látták, hogy dörzsöli a szemét letették aludni, szépen elaludt, nem sírt. Cumisüvegből elfogadta a kajcsit, nem balhézott. Bár sosem szokott!

Állítólag nagyon jó baba volt, és ők végre teljesen kiélvezhették az unokázást. Persze úgy mentünk el otthonról, hogy a nagymama 2 db A/4-est írt tele, mikor mit kell tenni Blankával, mikor kell etetni, altatni. Mivel kialakult végre egy megszokott menetrendünk hála az égnek ezt is szépen előre tudtam vázolni. Így anyucika nélkül, de mégis hiányt nem szenvedve szépen eltelt a nap.

Ausztria szép volt, főleg a bécsi Advent-i hangulat, ami hasonló a budapestihez, de az itthoni nem ilyen nagyszabású. Egy pici szépséghibája volt az egésznek, hogy piszkosul drága Ausztria/Bécs. Nem a mi pénztárcánknak szabták az árakat. Na, de karácsony közeledtével erről ne is beszéljünk :-) Egyébként azt leszámítva, hogy hiányzott Blanka, nagyon jó volt kimozdulni, élveztem, hogy más közegben lehetek.

Pár kép Bécsről:

Hétfőn a másik nagyinál töltöttük napot, nagyon jó volt, mert banyapartiztunk, húgom sem ment suliba, hogy végre Blankázhasson :-) Délután pedig ők vittek el minket az ortopédiára és a legjobb hír: végre „meggyógyult” a lába így a gyógycipőt elfelejthetjük és csak akkor kell visszamennünk kontrollra, ha már biztosan áll/jár a lábán :-)

Blanka torna - Apának

Bizonyíték Apának, aki mindig lemarad a nagyeseményről :-))

Szeretünk Apucika!

Hálás közönség

Nagyon édes kicsi fiúk ... nézzétek meg :-)

Sütőtök

Néhány hete, ott motoszkált a fejemben, hogy venni kéne egy sütőtököt. Igaz még Blanka nem eszik anyatejen kívül mást, de úgy gondoltam, hogy januártól egyébként is elkezdjük a hozzátáplálást, és mi lenne, ha előtte már elkészíteném a pépet. A későbbiekben más teendőm nem lenne csak elővenni egy adagot, amit főtt krumplival vagy reszelt almával is fellehetne dobni.

Igazándiból attól tartottam - bár ezt azért kétlem, mert a télihónapok, a karácsonyi időszak sláger zöldsége - hogy janurában nem fogok kapni. Summa summárum, vettem egyet a legutóbbi nagybevásárláskor és ma megsütöttem. Először főzni akartam, mert minden babaszakácskönyv/ bébiétel recept azt ajánlja, hogy főzzük: hámozzuk meg és vágjuk kockára, majd nagyon kevés vízben pároljuk puhára. (Állítólag sokkal kevesebb a macera, a koszolás) Na ez a tervem gyorsan szertefoszlott amikor próbáltam kettévágni a tököt, ugyanis olyan keménynek bizonyolt, hogy úgy döntöttem, a fene fogja ezt hámozgatni, kockára vágni. Betoltam a sütőbe és 180 fokon, légkeveréses üzemmódban elkezdtem sütni.

Így nézett ki:

Nem sütöttem túl sokáig, és nagyon égettre sem mertem, villával teszteltem a keménységet, és mikor vaj puha lett kivettem.

Nagyon egyszerű volt kikanalazni a tök húsát, szinte elvált a héjjától. Egy közepes méretű tál tele lett.

Turmixgéppel nagyon pépesre dolgoztam. Közben kóstólgattam, már akkor is mikor kivettem a sütőből. Hááát el kell, hogy mondjam, szerintem isteni finom, édes tököt sikerült venni. Annyira boldog voltam, hogy ilyen jó ízű ez a pép, hogy ránéztem a földön rúgkapáló Blankámra és megkérdeztem tőle: megkóstolod kicsim?
Persze nem ellenkezett :-)) és úgy döntöttem, hogy csak úgy a turmixgéppől egy kicsit megkóstoltatok vele. Gyorsan beültettem a pihiszékbe és a földön ülve megpróbálkoztunk ezzel a finomsággal... A kiskanalat belenyomtam a pépbe és odatartottam a szájához, legnagyobb meglepetésemre, szopómozgással, de elkezdte lenyalogatni a kanalat. Sőt annyira megtetszett neki, hogy megfogta a kezem, amiben a kanál volt, hogy még adjak neki, ne vegyem el előle. A végén 3 kiskanállal be is vágott :-)) De csak azért ennyivel, mert nem mertem neki többet adni. Ha rajta múlt volna, még evett volna ...

Blanka a tesztelő:

Igaz legközelebb januárban (6. hónaposak leszünk) fogjuk újra megkóstizni ezt a finom sütőtökpépet, de legalább nem lesz bennem görcs, hogy elfogadja-e.
A pépeket AVENT-es poharakba tettem, mert ezek fagyasztóba tehetők, egymásba rakhatók, jól záródnak, mércések, úgy gondolom erre a célra tökéletesen megfelelnek.
6 pohárkával tudtam lefagyasztani, és mint látjátok a HACCP élelmiszer minőségbiztosítási rendszernek megfelelve dokumentáltam a bébiétel elkészítésének folyamatát :-))

Mikulás party

Mint előző bejegyzésemben már megírtam, egy nagyon mozgalmas hétvégén vagyunk túl. Vasárnappal minden izgalom csak fokozódott, hiszen Maya barátnőmékhez voltunk hivatalosak egy igazi hamisítatlan Mikulás buliba. Életemben először találkoztam a Mikulással, és igaz még nem sok mindent értettem, de tetszett a piros egyenszerkónk és a selymes fehér szakállát is szívesen cirógattam :-)

A nap fénypontja a télapó volt, de a főszereplők a következők:

Emma, aki már egyedül is eltudja énekelni a Télapó itt van c. dalt :-)

Marcipán, a csajok kedvence, Maya hű barátja :-) Sérójának egy csöppnyi figyelmet mindenki szenteljen :-)

Maya, a háziasszony :-) Marcipán elválaszthatatlan társa :-)

Flóra, a mindentrágó, megállíthatatlan :-) Aki megtapasztalta milyen az élet kétlábon!

Olivér, a buli legkisebb és legcsendesebb pasija :-)



És a legkisebb tapsifüles, aki télapó szerkóban partyzott :-) Hát persze ÉN vagyok :-)))

Hangulat képek:

Bendegúz, aki bekukkantot a buliba :-)



És jöjjön a várva várt MIKULÁS!!!

Flórával:

Marcival:

Mayával:

Olivérrel:

Velem :-))

Viszontlátásra Mikulás, visszavárunk jövőre is!

Mikulás nap és Frédi bácsi 75. szülinapja

Egy nagyon mozgalmas-izgalmas hétvége van a hátunk mögött, mert szombat reggel megjött a Mikulás ... anyukám megmutatta az ajándékomat, amit Claudia néni Mikulása küldött. Én hihetetlen boldog voltam, és neki is láttam megenni a zacskót :-)

Elindulás előtt így néztem ki, anyáéktól kapott Mikulás ruhában :-)

Aztán nem értünk rá lustálkodni, mert hivatalosak voltunk Solymárra a Korona étterembe, Frédi nagybácsikám 75. születésnapjára. Frédi bácsi már nagyon várt minket ... ott volt az egész család, nagymamám, nagypapám, leendő keresztapukám, apukám keresztszülei és Frédi bácsi felesége, testvére.

Az ünnepelt:

Frédi bácsi velem foglalkozik:

Iris néni:

A család:

Nagyon jól éreztem magam, fürödtem a népszerűségben :-) Frédi bácsi volt az ünnepelt, de mindenki csak velem foglalkozott. Jól ki kell használnom ezeket az éveket, amikor fontosabb vagyok még egy szülinaposnál is :-))