A harmadik

Már ígértem képet Blancika 3. fogacskájáról, így most ennek eleget téve tessék-lássék :-))
Sajnos a fotón nem látszik jól, hogy a másik metsző fogacska is nagyon fehérlik. Pedig a csúcsa teljesen kihegyesedve várja az áttörést. Az 5. fogacska, a kibújt melletti is be van "durranva", úgy hogy elképzelhető, pár héten belül nem 4, hanem már 5 fogunk lesz.

Fontos megemlítenem, hogy Blanka már 2-3 lépést önállóan képes megtenni. De még nem nevezném járásnak. A héten fedezte fel, milyen is anya, apa karjai közé oda lépegetni (néha beborulni). Tegnap pedig mindenféle szólás és hívogatás nélkül a kanapé és a puff között lévő távolságot, majd a tévé és a cipőspolc közöttit saját elhatározásából tette meg.

A tévé előtt imád leragadni (ennek egyáltalán nem örülök, leginkább a szemét féltem, hogy ne nézzen közelről tévét), de nem kapaszkodva, hanem kapaszkodás nélkül hosszú másodpercekig, lecövekelve.

Szépen fejlődik, bár értelmes szavakat mondani egyáltalán nem akar, legalábbis olyan szavakat amiket anya kér, mond. Halandzsa megy továbbra is, de az megállás nélkül. (Már azon gondolkodom, hogy lehet a Babytv miatt, mert ott csak angolt szöveget hall :-))

Nos és az evés, hát kérem szépem, Blanka - valószínűleg a meleg miatt - alig eszik :-( Még a kedvenc hamijából is mindig hagy pár falatot, pl. múlt éjjel 50ml tejjel aludta végig az éjszakát ... öröm az ürömben elkezdett végre inni ...

Fogacska:

Boogie

Történések vegyesen :-)

Sajnos sűrűn nincs időm írni, mert mindig van mit csinálni így most ömlesztve beszámolnék az elmúlt hetek eseményeiről.

Sok minden történt/történik velünk ezek közül is a legeslegfontosabb, hogy már látszik felül a fogunk :-) Ez még csak a jobb felső, de már a bal is szépen fehérlik. A kezdeti néhány rossz éjszakát felváltották a jók, hála az égnek. Igazából ha nem kukucskálnék állandóan a szájába, észre sem lehetne venni, hogy fogzik. Nagyon szuper ez a Viburcol kúp. Mi erre esküszünk, és jó szívvel ajánlom minden fogzó bébi anyukájának (homeopátiás), az első 2-3 nap után visszaállt minden a régi kerékvágásba. Blanka végig alussza az éjszakákat is.
Volt még egy csúnya fogzási tünetünk a popsi kipirosodása, szinte sebesre marta neki 1 percen belül a kaki a fenekét. Már teljesen ki voltam akadva, mert nem tudtam olyan gyorsan megszabadítani a gyereket a pelenkától, hogy az ne fájjon neki. A pelenkázás egy rémálom volt, de kb. ez is 1 hétig tartott, mert a Sudokrém gyönyörűen helyre rakta neki a popóját.

A másik nagyon fontos történés nálunk, hogy 1 hete már nincs szopi, éjszaka sem! Nem akartam hamar elújságolni, mert nem hittem, hogy ennyire jól fogjuk venni az akadályokat, ráadásul így fogzás idején. Sokat olvastam erről, hogyan kell a gyereket elválasztani és csak még inkább féltem az egésztől. Voltak próbálkozások még régebben a tápszerrel, de akkor Blanka teljesen elutasító volt. Még a szájába sem volt hajlandó bevenni a cumisüveg dudliját. Teljesen ki voltam, mert tudtam, hogy az ő érdekében lenne fontos a mielőbbi elválasztás.
Viszont nem voltam erőszakos sem, így hagytam hagy szopizzon, le van "ejtve" a bőröm és egyéb betegségem, a gyerek az első.
Közben érezhetően egyre kevesebbet szopizott és elérkezett az idő, amikor már szinte csak vacsinál volt szerepe a cicizésnek.
Kitaláltam, hogy bepróbálkozom egy ízesített tápszerrel, ami banános ízű, 9 hónapos kortól ajánlják. Reggelire adtam neki először, mint a kisangyal úgy megette. Egy pillanatra sem volt gondja a cumisüveggel. Az íze nagyon finom, még nekem is ízlik. Így aztán szépen fokozatosan áttértünk erre. Most már éjszakára jó éjszakát tápszert kap, reggelire banánost. Éjjel már nem eszik, ha felébred iszik pár korty teát, vagy bekenem az ínyét Dentinox géllel. (ez a cucc is nagyon bevált nekünk) Egy szó nélkül alszik tovább. Sok helyen olvastam, hogy a gyerek elválasztáskor nyűgös lesz, még anyásabb és nagyon megsínyli, hogy már nincs cici. Nem tudom, én ilyet nem veszek észre Blankán. Az hogy bújik és állandóan teper utánam a lakásban, ez még szerintem nem a szopizás elhagyása miatt van, ezt előtte is csinálta. Úgyhogy szerintem csak az a titok, hogy fokozatosan és nem erőltetve csináljunk az elválasztást.

Közben történt még valami, Blanka CAM combi babakocsiját eladtam a TeszVeszen, és életem első aukcióján vagyok túl :-)) Már régen voltam ilyen izgatott, még soha sem csináltam ilyet. 70ezer forintért sikerült eladni, sajnos már kinőttük a hordozót, mózest pedig szinte nem is használtuk. Szerettünk volna venni egy új ülést az autóba, de mivel az előző babakocsi nagy volt, vagyis inkább hosszú, muszáj volt venni egy új kocsit is, hiszen ha betesszük az új ülést, akkor már nem lehet lehajtani az autó hátsó ülését, a babakocsi miatt. Summa summárum, eladtam a régit, és most van egy új babakocsink (Hauck). Viszonylag olcsón vettük (29e), nem akartunk erre sokat áldozni, de az ülésre azért költöttünk (50e), mert az nagyon fontos, hogy jó minőségű legyen. Ez most egy teljesen új fejlesztésű autósülés, a bekötése is pikk pakk megy, még nekem is sikerülne :-)) És sokkal biztonságosabban fogja az ülést az öv, mint a régi bekötést igénylőknél.

2 hétvégét szántunk erre a projektre. A kínálat nagyon bőséges, ülés és kocsi tekintetében, bár ülést nagyon hamar választottunk. Kocsinál már nem volt minden ilyen egyszerű, mint tudjuk tökéletes babakocsi nincs. Ha van egy elképzelésed, hogy mit szeretnél, tuti, hogy az valamiért nem kapható, vagy csak nagyon drágán. Nekünk olyan kocsi kellett, ami befér a csomagtartóba, könnyű, olcsó. Így kiestek a nagy kedvencek, a háromkerekűek.
Volt egy szerelem, amit apával egyfolytában csodáltunk, hogy ilyen picire összelehet hajtani??? És ilyen könnyű??? (Quinny Zapp) Nem volt a legolcsóbb, de megvettük volna ha dönthető a háttámlája. Hiába "nagylány" már Blanka, azért ő még elszokott csucsókálni a babakocsiban, és nem túl kényelmes ülve aludni egy picurkának.

Az új autósülést (BeSafe) pedig egyenesen imádja. Gurgulázik benne, nevet, bohóckodik. Ilyet még soha sem csinált kocsiban. Imádni való!

Szóval úgy érzem jó vétel volt mindkét új "szerzemény".

És hogy ne legyen még ennyivel lezárva a történet, megkapta élete első játék tárolóját is. A színes dobozok kipakolása a világ legizgalmasabb dolga. Képes egy fél órát elszöszmötölni és turkálni ezekben :-)) A szobácskája teljes átalakuláson megy át, új függönyt fog kapni, és megvettük már a lámpáját is. Kinéztem neki egy új ágynemű szettet, mert a kistakaróját kinőtte. Ez mintájában passzolni fog a függönyhöz az új dizájn a pöttyös lesz. Tegnap pedig megkapta élete első szandálját, amit legnagyobb meglepetésemre nem akar leszedni a lábáról. (Idáig minden cipőt egy pillanat alatt levett a lábáról és már dobta is el) Nem volt olyan séta, vásárlás hogy ne szóltak volna: Anyuka a baba cipője a földön van!
Ebben a szandiban pedig csúszik mászik, lépked, nagyon tetszik neki. Így biztos vagyok venne, hogy nagyon kényelmes.

Nagyon furcsa érzés kavarog bennem, mert 10 és fél hónap után egy korszak lezárult, nincs több szopi, nincs már hordozóban cipelés, nincs régi babakocsi ... viszont vannak új dolgok, amik egy új korszak kezdetét jelzik ... azért van egy gombóc a torkomban ha erre gondolok. :-)

Néhány kép az elmúlt napokról :-)

A színes dobozokban imádok turkálni, (rajtam az új szandim):

Új babakocsimmal az első próba út Vácra vezetett, íme:

Kezdőőődik!

Péntekre virradó éjjel kezdődött minden, akkor 5x mentem Blankához egy éjszaka. Hát szerintem már sejtitek ;) bizony elkezdődtek a nyűgös, fog fájós éjszakák.

Most úgy állunk, hogy minden második éjszakát "átalussza" a következőt pedig végig bulizza és persze ehhez engem hív asszisztálni. Viszont érdekes, hogy egyáltalán nem vagyok úgy kikészülve, mint anno a lenti fogaknál. Két tuti cuccot vetettem be, egyik a Dentinox gél egyenesen a hűtőből ez jó hideg az ínyének. És tisztára lehiggad tőle, hangja sincs úgy lehet vissza tenni őt aludni, ezt csak éjszaka használjuk. Este lefekvéskor pedig Viborcol kúp. (Egyszerre a kettőt nem szabad!)

Napközben egész normálisan viselkedik, de azért érezhető rajta a nyűglődés. Apával nem győzzük kapkodni a fejünket, hová lett az a jó kislány akit megszoktunk :-))

De aminek nagyon örülök, hogy észrevettem ma pelenkázáskor a jobb fölső fogacska már nagyon fehérlik :-))
Remélem nem tart olyan sokáig és néha én is tudok egy-egy órát aludni éjszaka ;)

10 hónapos

Bizony ám, ennyi idősek vagyunk :-))

Lássuk mit tudunk vagy nem tudunk:

10 hónaposan a baba stabilan ül és mászik. Ha foghatja a felnőtt ujját, már egészen ügyesen lépeget, sokszor elég, ha csak egy kézzel kapaszkodik. Hátrafelé mászva le tud jönni a fekhelyről. Öltöztetésnél segít, pl. pulóverbe egyre ügyesebben dugja a kezét. /Ezt mind tudjuk! Most már sokáig képes kapaszkodás nélkül állni. Egy olyan izgő-mozgó gyerek lett, persze csak itthon csinálja, de akkor meg nem áll. Pl. alig birom mostanában pelenkázni./

Ha korábban módja volt próbálkozni, már majdnem egyedül iszik. /Még csak most próbálkozunk/

Már nem vesz mindent automatikusan a szájába, viszont mindent megfog, majd eldob, elejt. Az etetőszékben ülve mindent, ami a keze ügyébe kerül, ledobál a földre. Ha visszaadjuk neki, újra ledobja. /Csinál ilyet, de én nem rakom tele az etetőszéket játékkal, hála az égnek nem kell elterelni a figyelmét az evésről, egyszerűen csak belapátolja az ebédet és már megyünk is játszani! Ja, a tárgyak állandó rágcsálásáról nem szoktunk le./

Érdeklődik a többi gyerek iránt. Ha másik baba van a közelben, megérinti, mosolyog rá. /Szereti a gyerekeket és a kutyákat is! Ha a kutyánk közelében van egyfolytában hangosan kacag. Erről biztos, hogy készítek majd videót, mert irtó édesek együtt!/

Felügyelet nélkül nem tanácsos a kisbabákat egyedül hagyni. /Blankát most nem is leheti!/

Kemény lapú könyveket, képeket már szívesen néz, lapozgat. Az újságot, könyvet rendszerint összegyűri, esetleg a szájába veszi. Az első szavakat kimondhatja. Több szótagot is mond egymás után, gagyog. Esetleg néhány szótagot egymáshoz illeszt, "halandzsázik". A szavakat már jól is kiejtheti, bár nem mindig a megfelelő célra. /A halandzsa már remekül megy, de még konkrétan semmit sem mond, persze vannak szavak amire én azt hiszem, hogy azt mondja, de szerintem csak beképzelem egyébként ezeket mondja mostanság: tá-tá-tá, EDE, de-de, aja (ezt anyának értem :-), bá-bá-bá (ez pedig hasonlít egy kicsit a babához amikor kiejti)/

Ha valamit nincs kedve csinálni, egyre többet ellenkezik. /Konkrétan ha leszidom, hogy nem szabad, kinevet :-) és folytatja ott ahol abbahagyta. A NEM-et tökéletesen érti./

Tapsolni már nagyon régóta tud, pápázni most tanulunk, mert sajnos ezt anya rosszul tanította neki. Erre nem rég hívták fel a figyelmemet, hogy ne rázzam a gyerek kezét, ő még nem tud úgy integetni, oopsz. Viszont azóta volt pár sikeres próbálkozásunk.

Felül elkezdett duzzadni az ínyünk, és elég piros is, kb. így kezdődött lent is, úgy gondolom, hogy ettől az állapottól számítva még 1 hónap van hátra a felső fogakig. Szopiról való leszoktatásról most nem írnék, mert elég hosszú lenne, (sajnos muszáj, mert egy csomó nyavalyám van amikre gyógyszert szedek), de azt hiszem látom az alagút végét, végre megtaláltam azt a tápszert amit szívesen megiszik. Éjjel/hajnalban azonban még szopika van.

Aztán a szobájában sok helyen van MiniMackó, ha kérdezem, hogy hol van, akkor megmutatja, hogy a falon, és a sátorba is bemutat, hogy ott is lakik egy a barátaival :-)

Egy másik érdekesség, hogy tegnap mondtam neki, hogy tegye a kockát a vödörbe, erre eldobta a vödröt és a bemászott a kukackába. Valószínűleg a kocka szó még ismeretlen volt neki, de a kukacka hangzása hasonló volt, így azt hihette arról beszélek :-)

Szóval szerintem sok szót ért már, csak beszélni nem tud ;)

Anyák napja és egyebek

" Ugyebár barátom, nem kell ahhoz számtan,
hogy megszámlálhassam, hány édesanyám van.
Tudhatom, láthatom ugyebár, hogy hány van,
egyetlen-egyetlen-egyetlen anyám van.
Ó, jóságos Isten hogy kell rá vigyáznom!
Másikat nem kapok sehol e világon."

Ez a hosszú hétvége most nagyon mozgalmas és egyben "fárasztó" volt. Rengeteget mentünk, apucika annyit vezetett, innen is millió csók neki, hogy ilyen ügyes és mindig vigyáz ránk.

Pénteken anyuhoz mentünk anyák napját ünnepelni Gödöllőre, aki már nagyon várt bennünket. Azért pénteken, mert sajnos ő szombattól vasárnap reggelig dolgozott. Kertben bográcsban főzte a finom gulyáslevest. Úgy volt, hogy kerti party lesz, de pont ebédidőben kezdett el szakadni a jégeső. Így bent fogyasztottuk el a finom falatokat. Jól éreztük magunkat, Blanka szokásához híven aranyos kislány volt. Még az idegenekkel is barátkozott, mindenkire mosolygott. Hazafelé megnéztük Dunakeszin miújság Majális terén, de inkább a sütizést választottuk helyette. :-)

A szombat a névnapom jegyében telt, étterembe mentünk, csavarogtunk, shoppingoltunk, apucikától kaptam egy szuper ajándékot (Crocs papucsot :-))) délután/este pedig Claudiáékkal bandáztunk egy kicsit. :-)

Vasárnap reggel, pedig egy nagyon hosszú út várt ránk. Harkányba készültünk.

Bálintom szerette volna felköszönteni az édesanyját, de ő most Harkányban egy 3 hetes kezelésen vesz részt, amibe - anyukája legnagyobb szomorúságára - pont beleesett az anyák napja is. (Sajnos psoriasisa van, ez egy bőrbetegség és sok év után kapott végre beutalót egy "fullos" kezelésre ahol már 1 hét alatt csodálatos változásokon ment keresztül :-)).
Sokat töprengtünk, hogy elmerjünk-e indulni ilyen hosszú útra, hiszen OK, hogy Blanka jó baba, de azért órákig még ő sem ült soha kocsiban.
Közben tudtuk, hogy ha Bálint anyukája, meglát minket a legszebb anyák napi ajándékban lesz része, ugyanis titokban mentünk, meglepetés volt.

Szóval ott tartottam, hogy vasárnap reggel Harkánynak vettük az irányt. Még soha sem jártam ott, egy szép, tiszta gyógyfürdő város és annyira nagy a nyugi :-) 230 kilométerre van tőlünk, szinte a Horvát határig kell autózni. Blanka miatt 2x álltunk meg, és volt még egy kisebb pihi, de ez még az elején, a Váci úton, mert ittunk egy kávét és reggeliztünk. Blanka a második megállás előtt lett nyűgösebb, valószínűleg akkor szakadt el nála a cérna. Pedig készültem egy csomó mindennel játékkal, ennivalóval, innivalóval. De semmi sem volt jó, csak az anya cicije. Ez pedig nyugtatólag hatott rá, mert Harkányig már fel sem kelt.
Mikor megérkeztünk, felhívtuk a nagypapát - ő is lement pár napra - és őt beavattuk, hogy itt vagyunk, de ne szóljon, hogy itt vagyunk! Persze pár perc múlva nagypapa boldogan jött le a parkolóba, nagy volt az öröm. Elmentünk egy közeli étterembe ebédelni, mert még a nagymamának hátra volt egy kezelése. Blanka az étteremben, összebarátközött a pincérnővel aki kézbe vette és még a konyhára is bevitte :-) (Legalább mi tudtunk nyugodtan enni :-))
Mikor megebédeltünk nagypapával felmentünk a kórházba, de inkább nevezném hotelnek, mert minden hiperszuper, új, csilivili. Plazma tévé a kórteremben és hagy ne soroljam :-))
Itt vártuk a nagymamát, aki amikor benyitott és meglátott minket, már az ajtóban sírva fakadt annyira örült nekünk :-)
Nagy volt a boldogság, és így utólag még a hosszú út sem volt olyan hosszú :-)), mert nagyon jó érzés volt, hogy ilyen örömet szereztünk.
Közben megérkeztek Dávidék is (Bálint öccse és a barátnője, róluk tudták, hogy jönnek), és átugrott az egész család Siklósra anyósom nővéréhez a szőlőbe akik már vártak minket finomságokkal, saját borral, forró rétessel :-))

Nagyon jól éreztük magunkat, Blanka egy tündér volt, nem azért, mert az én gyerekem, de ilyen nyugdot gyereket még nem láttam. :-))) Haza úgy indultunk el, hogy előtte tisztába tettem, kapott hamit. Pécsnél aludt el (Siklóstól kb. 15 perc) és nem hazudok, hazáig - Dunakesziig - aludt, házunk előtt kelt fel. Apa persze egyfolytában őt nézte az úton, hogy ha felkel akkor rögtön félre húzódik és akkor kap szopikát. De egyszer sem kellett megállni.
Amikor haza jöttünk, volt vacsizás, de még egy háromnegyed órát fent volt velünk, majd mikor láttam rajta, hogy fárad leraktam az ágyába és szónélkül elaludt.

Hétvége élményeiről képek, szinte csak Siklóson készültek:

Harkányi étteremben

Nagypapával Siklóson:

Nagymamával:

Marika nénivel:-)

A szőlőben