2009. január 12., hétfő
2009. január 7., szerda
Karácsonyi szösszenet ...
Fantasztikus, ám igen fárasztó 2 heten vagyunk túl. Amennyire vártuk az ünnepeket, olyan pikk-pakk el is repült. Még fel sem fogtam, hogy Blancikánk élete első karácsonyán van túl. Édes kis babóca volt az ünnepek alatt, minden vendégségben kifogástalanul viselkedett. Hát igen, egy álomgyerek ... kis túlzással (mindenki nézze el nekem, elfogultságom) a világ legjobb kislányát kaptuk :-)
Nálunk a szenteste szűkcsaládi körben zajlott, vagyis hármasban. Blanka még nem igazán értette mi is történik, de a járókából nagyon kukucskált mikor díszítettük a fát, valószínűleg jövőre, már akkor díszítjük a fát, amikor alszik :-) Én szinte, meg nem álltam estig sütöttem, főztem, díszítettem, közben gyerekkel foglalkoztam, mert hiába volt karácsony, számára az élet nem állt meg :-)
A 25 és 26-át a családdal töltöttük anyuéknál, aztán Bálint szüleinél, 27-én vendégségben voltunk a Singer családnál ahol találkoztunk a nagyszülők rég nem látott barátaival és gyerekeivel. 28-a apukámékkal telt, és így szépen sorjában egészen 31-ig csak mentünk és mentünk ... vagy hozzánk jöttek ...
Ettől függetlenül szép volt az ünnep, Blancikának ajándék dömpingben volt része, bár a legizgalmasabb még is a csomagolópapír letépése és annak megrágása volt.
Legfontosabb történések Blankával kapcsolatban:
- már úgy forog, hogy az egész gyerekszobát birtokba vette a habtapikon (karácsonyi ajándék volt) így hatalmas felfedezéseket tehet.
- ül (még nem tud egyedül felülni, de ha felültetem, sokáig ül támasztás nélkül, persze ha elvágódik, nem azon akad ki, hogy eldőlt, hanem azon, hogy nem akar feküdni)
- kanalas ételt eszik (ma például kipróbáljuk a céklát, már evett: sütőtököt, krumplit, almát, banánt, őszibarackot és ezek összes kombinációját + tejpép néha hígításhoz) és gyönyörűen elfogad mindent. Úgy eszik kanállal, mintha mindig is ezt csinálta volna.
- tegnap betöltöttük a féléves életkorunkat, már "nagy" lányok vagyunk, és valószínűleg jön alul a fogunk mert a napokban többet nyöszörögtünk (érdekes módon Gengigelel való kenegetés után megnyugszunk :-))
Képes beszámolóval később jövünk!
Mégegyszer puszi és buék mindenkinek!
2008. december 23., kedd
Sok-sok puszi Blanka, Timi, Bálint
2008. december 16., kedd
Bécsi advent és egyebek
Sziasztok!
Régen nem írtunk, akár kettőnk szemszögéből is jöhetne egy-egy beszámoló, hiszen az elmúlt hétvégét Blanka és én másképp éltük meg, de nem így lesz!
Csütörtöktől Bálint szüleinél voltunk, mert apukájának a születésnapját ünnepeltük, aztán pénteken kiruccantunk Claudiáékkal Ausztriába. Nagy izgalom előzte meg a kirándulást, hiszen Blankát először hagytam egyedül 1 napra! a nagyszülőkkel. Persze tudtam, hogy biztonságban lesz a gyerekem, de annyi mindenről kellett gondoskodnom előre ... egésznapra való tejjel/táppal/teával, ruhával, játékkal, pelenkával és még sorolhatnám.
Leginkább azon izgultam, hogy fogják bírni egymást. Hiszen Blankának minden rezdülését ismerem, tudom egy nézéséből, ha már nyűgös, fáradt, vagy éhes. Hiába látják a nagyszülők sűrűn a gyereket, azért még sem tudják rögtön, hogy mi a baja.
Na, mondanom sem kell aggodalmam csak akkor múlt el amikor este hazaértünk és láttam, hogy édesen alukál.
Reggel, vagyis hajnalban mikor megébredt és megszopiztattam, láttam hogy olyan boldog, és annyira örül nekünk, még apa is felkelt hozzá, hogy megpuszilgassa ... mert a nagymama szerint egy nyikkja sem volt egésznap sőt ... ha látták, hogy dörzsöli a szemét letették aludni, szépen elaludt, nem sírt. Cumisüvegből elfogadta a kajcsit, nem balhézott. Bár sosem szokott!
Állítólag nagyon jó baba volt, és ők végre teljesen kiélvezhették az unokázást. Persze úgy mentünk el otthonról, hogy a nagymama 2 db A/4-est írt tele, mikor mit kell tenni Blankával, mikor kell etetni, altatni. Mivel kialakult végre egy megszokott menetrendünk hála az égnek ezt is szépen előre tudtam vázolni. Így anyucika nélkül, de mégis hiányt nem szenvedve szépen eltelt a nap.
Ausztria szép volt, főleg a bécsi Advent-i hangulat, ami hasonló a budapestihez, de az itthoni nem ilyen nagyszabású. Egy pici szépséghibája volt az egésznek, hogy piszkosul drága Ausztria/Bécs. Nem a mi pénztárcánknak szabták az árakat. Na, de karácsony közeledtével erről ne is beszéljünk :-) Egyébként azt leszámítva, hogy hiányzott Blanka, nagyon jó volt kimozdulni, élveztem, hogy más közegben lehetek.
Pár kép Bécsről:
Hétfőn a másik nagyinál töltöttük napot, nagyon jó volt, mert banyapartiztunk, húgom sem ment suliba, hogy végre Blankázhasson :-) Délután pedig ők vittek el minket az ortopédiára és a legjobb hír: végre „meggyógyult” a lába így a gyógycipőt elfelejthetjük és csak akkor kell visszamennünk kontrollra, ha már biztosan áll/jár a lábán :-)
2008. december 14., vasárnap
2008. december 9., kedd
Sütőtök
Igazándiból attól tartottam - bár ezt azért kétlem, mert a télihónapok, a karácsonyi időszak sláger zöldsége - hogy janurában nem fogok kapni. Summa summárum, vettem egyet a legutóbbi nagybevásárláskor és ma megsütöttem. Először főzni akartam, mert minden babaszakácskönyv/ bébiétel recept azt ajánlja, hogy főzzük: hámozzuk meg és vágjuk kockára, majd nagyon kevés vízben pároljuk puhára. (Állítólag sokkal kevesebb a macera, a koszolás) Na ez a tervem gyorsan szertefoszlott amikor próbáltam kettévágni a tököt, ugyanis olyan keménynek bizonyolt, hogy úgy döntöttem, a fene fogja ezt hámozgatni, kockára vágni. Betoltam a sütőbe és 180 fokon, légkeveréses üzemmódban elkezdtem sütni.
Így nézett ki:
Persze nem ellenkezett :-)) és úgy döntöttem, hogy csak úgy a turmixgéppől egy kicsit megkóstoltatok vele. Gyorsan beültettem a pihiszékbe és a földön ülve megpróbálkoztunk ezzel a finomsággal... A kiskanalat belenyomtam a pépbe és odatartottam a szájához, legnagyobb meglepetésemre, szopómozgással, de elkezdte lenyalogatni a kanalat. Sőt annyira megtetszett neki, hogy megfogta a kezem, amiben a kanál volt, hogy még adjak neki, ne vegyem el előle. A végén 3 kiskanállal be is vágott :-)) De csak azért ennyivel, mert nem mertem neki többet adni. Ha rajta múlt volna, még evett volna ...
Blanka a tesztelő:
A pépeket AVENT-es poharakba tettem, mert ezek fagyasztóba tehetők, egymásba rakhatók, jól záródnak, mércések, úgy gondolom erre a célra tökéletesen megfelelnek.
6 pohárkával tudtam lefagyasztani, és mint látjátok a HACCP élelmiszer minőségbiztosítási rendszernek megfelelve dokumentáltam a bébiétel elkészítésének folyamatát :-))








