2011. február 22., kedd

Anya menjünk bowlingozni!

Vasárnap délután elugrottunk a szomszédokkal egy kicsit bowlingozni és Blankában olyan mély nyomokat hagyott ez az élmény, hogy azóta ezt emlegeti és erre kér:

Anya menjünk bowlingozni! (így ejti: bóóójingozni :-))

Az elején jókedvű volt, aranyosan viselkedett, jópofa megjegyzéseket tett: Takaros kis házikó :-)) (ezt a bowling klubra mondta :-)))

Tetszett neki játék, hatalmasakat visított és drukkolt mindenkinek, ha eldőltek a bábuk ezerrel tapsolt. Egy gond volt vele, hogy néha beszaladt a pályára, ami ugye tilos ;)

A hazajövetel ismét egy agyrém volt, mert nagy hiszti közepette tudtuk csak elhagyni a helyet :-(

Az a helyzet, hogy mostanában, sehonnan sincs kedve hazamenni ami valahol érthető, hisz jól érzi magát.
Szombaton a Tropicarium után is húzni-vonni kellett az autóig, de közel sem akkora cirkuszt csinált, mint vasárnap.

Hmm ... tudja valaki, mikor lesz vége a dackorszaknak? :-))))

(tudom, a kérdés költői :-)))








7 megjegyzés:

  1. Timi, a válasz: Akkor lesz vége a dackorszaknak, amikor a kamaszkor kezdődik. Úgyhogy esélyünk sincs arra, hogy ép elmével kibírjuk ... :) (ahhoz mit szólsz, hogy nekem van egy kamaszom, egy dacolóm, és egy szeparációs szorongóm :D ) A bóóóójingozás pedig szuper jó lehetett :)

    VálaszTörlés
  2. Szia Timi!
    Blanka megjegyzése olyan édes, "takaros kis házikó":):) meséből "idézte"? A kis drága milyen szépen használja a mesés szavakat:)
    A bowling pályához beengedik a kicsiket is? vagy csücsült a kispadon a kis pajtással? :) Blankának új dolog, új élmény, ebből sok kell:) Jó kis hétvégi programot szerveztetek, ismét együtt a család, a barátok!
    puszi nektek

    VálaszTörlés
  3. Drága Ági, hogy mit szólok? Hmmmm ... kettős érzésem van, valahol most nem irigyellek, de közben pedig igen, mert nagycsalád az azért mégis nagy család. (Pont tegnap este néztem egy filmet a Mindenki meg van c. film Robert de Niro-val és szétsírtam az agyam rajta, a filmben is 4 gyerek volt, igaz már azok felnőttek, na de nem is erről akartam írni)

    Szóval az a helyzet, hogy pár év múlva ezekre a nehéz időszakokra már nem is fogunk emlékezni, és csak a szép dolgok maradnak meg. Az anyák napi ünnepség az oviban, meg a nagy kirándulások, nyaralások, csínytevések, boldog ünnepek, vicces beszólások. És akinek ez kimarad az életéből az baromira sajnálhatja majd!!!

    VálaszTörlés
  4. Szia Bea!
    Igen beengedték Blankát, még próbálkoztunk együtt is gurítani. Szerencse, hogy vidéken nem veszik olyan szigorúan a szabályokat, lehet a Mammut bowling pályájára nem vihettük volna :-S

    VálaszTörlés
  5. :-) éééédes bóóóójing kisasszony!
    És a figyelemelterelés nem megy? Érdekes nálunk (eddig) Glóri még nem dacoskodik. Persze van, hogy "maradjunk még egy picit!" és akkor mindig kitűzünk valami határidőt (jó, akkor még játszol kicist a XY-nal, de aztán indulunk) és ez nálunk mindig bejön, hogy előtte 5-10 perccel már "felkészítjük", hogy nem sokára vége a mókázásnak. Nem csoda ha egy klassz helyen még maradni akar, aztán egyszer csak hopp indulni kell...

    VálaszTörlés
  6. Mi is felkészítettük, sok-sok perccel előtte mondtuk, hogy megyünk haza. Meg otthon sütök palacsintát ... stb.

    Általában mindig kap még egy utolsó lehetőséget valamivel játszani (pl: játszóházban) ... stb. Van, hogy hatásos, de ritka.
    Figyelem már egy ideje a gyerekeket, de kevés ilyen öntörvényű, túlontúl a feje után menő gyereket látok, mint Blanka.
    Nagyon jó okot kell találnom arra, hogy miért csinálja másképp azt amit tesz. Mindenhez érvelnem kell, velős magyarázatot adni, az egyszerű NEM, már lepereg róla.

    Belé valaki hordóval önti a saját akarat kinyilatkoztatását.
    Hmmm ... tényleg nem tudom kire ütött :-(

    u.i: ezért várom annyira az ovit, mert a pajtások végre letörik a "szarvát".

    VálaszTörlés