2011. február 8., kedd

Az óvodáról ...

Szinte állandóan az ovi témán agyalok. Hova, mikor kell menni? Kit kell keresni? Aztán azon, hogy Dunakeszin, mennyire sok gyereket nem tudnak helyhiány miatt felvenni ...

Fura ez az ovi téma, nagyon erős túlázással mondhatnám, hogy szinte tegnap volt amikor a pozitív terhességi tesztemet a kezemben tartottam. Ma pedig az óvodán agyalok.
Pedig ez nem egy egyedi történés a világon. Minden gyerek egyszer óvodába és iskolába fog járni, majd kirepül a fészekből. Örökre nem foghatjuk a kezüket.

Mégis ...
tudom, hogy erre már kőkeményen szükségünk van; hogy Blankának gyerek társaság kell, a kortársakkal való játék; érzem, hogy egyértelműen kevés vagyok neki ...
mégis összeszorul a szívem ...

Hiszek benne, hogy az ő részéről nem lesz gond. Jól fogja venni az akadályokat, könnyen beilleszkedik és alkalmazkodni fog az új helyzetekhez, feladatokhoz. Annyira izgulok érte, hogy azt szavakkal ki sem lehet fejezni.

A legfontosabb feladataink szeptemberig:

Az első, a szobatisztaság tökéletes elsajátítása, (az óvodai tájékoztatóban ágytisztaság is feltétel) ezzel együtt a popsi rendbetétele. Mert az óvónéniknek nem lesz ideje a 30 gyerek után külön külön kijárkálni a mosdóba.
Kettes számú feladat, az öltözködés megtanulása (fel és le).

Aztán persze még van sok apróság, de szerintem ezeket Blanka majd menet közben megtanulja. Nagyon fogékony kisgyerek, úgy gondolom a többi gyerek nagyon jó hatással lesz rá.

Na és az én teendőim:

2011. április 11-én hétfőn, nyílt nap lesz az oviban (ahova körzetileg tartozunk). Egészen pontosan nyílt óra, mert 10:30-tól 11:30-ig lehet csak menni. Ezen mindenképpen részt kell vennünk.

2011. április 18-19-én van a beiratkozás, reggel 8:00-16:00 óráig. (Az Eszterlánc Óvodába kell mennünk, mert az a központi ovi. Nem rég jöttem rá, hogy igazából 3 óvoda van Dunakeszin, de az egyiknek ahová mi is jelentkezünk 4 tagóvodája van. Ezek nem különálló óvodaként működnek, hanem csak tagóvodaként.
Ezek kisebbek, kevesebb csoporttal rendelkeznek, így az esély is kevesebb a felvételre. Mi az egyik ilyen tagóvodába vagyunk körzetileg illetékesek (Posta utcai). A sors fintora, hogy a körzetünkben (új építésű lakópark vagyunk), több az egy főre jutó gyerek, mint máshol a városban.

A beiratkozást követően 30 nap várakozás következik, majd levélben értesítenek, hogy sikerült-e vagy sem. (az alábbi indokok kizárhatnák a felvétel pozitív kimenetelét: ha lenne kis tesója Blankának, terhes lennék és nem dolgoznánk.) Ha úgy alakulnak a dolgok, ahogy tervezem és nem is kívánok másra gondolni, minthogy felveszik Blankát, akkor augusztus 23-án 16:30-kor életünk első szülői értekezletére megyünk :-)

Hiszek a vonzástörvényében és nem is véletlenül írtam le ezeket a dolgokat. Úgy gondolom azzal, hogy ide és tegnap papírra is vetettem a fenti dátumokat már "teremtettem" :-)

14 megjegyzés:

  1. Én nagyon izgulok az ovi miatt. Olyan furcsa lesz, hogy nem láthatjuk majd őket egész nap. Lesz egy külön kis világa, amiben az ovi az első állomás.

    VálaszTörlés
  2. Igen ezért én is izgulok. Tudom, hogy jól tud alkalmazkodni, de most dackorszakos. Annyira kíváncsi leszek, hogyan oldja majd meg a problémás helyzeteket. Meg persze sok minden más miatt is izgulok ...
    De most már ez van, amióta megszületett, örökké van/lesz min izgulni :-))

    VálaszTörlés
  3. Nekem az utolsó bekezdés túl ezoterikus...
    Inkább az optimizmusban és a pozitív hozzáállásban hiszek.
    Nálunk még csak Tamara ovis, de Én egyáltalán nem aggódtam ennyit. Olyan rettenetes gyerekhiánya volt, hogy egyáltalán nem jutott eszembe, hogy nekem mennyire fog hiányozni. Csak az volt előttem, hogy neki fantasztikus lesz. De ez a hiányérzet másfél év után is fennáll. Hogy egész nap nem láthatom, nem hallhatom a hangját és nem szippanthatom be az illatát.
    Mikor már javában járt az oviba, akkor tudatosult bennem, hogy mekkora szerencsénk van ezzel az ovival és mennyire fontos, hogy hova jár! Persze, mindenhol vannak apróbb bosszúságok, hiányosságok, de az óvónők hozzáállása és türelme a legfontosabb.
    Természetes, hogy ennyit foglalkozol a dologgal. Kívánom, hogy felvegyék Blankát és érezze magát ott nagyon jól!

    VálaszTörlés
  4. Edit!
    Óóóó, pedig ez még nem is az durva ezoterikus marhaság.:-D Egyébként a pozitív hozzáállás kötelező is! :-))
    Tudom, hogy hiányozni fog Blanka, de 100%-ban biztos vagyok benne hogy jó lesz neki az óvodában. Blankának is nagyon gyerek hiánya van, mint ahogy Tamarádnak is volt.
    Nem véletlen, hogy ha fel kel az az első mondata, hogy menjünk át a Balázskához (szomszéd kisfiú) :-)))

    Hogy őszinte legyek, leginkább a felvétel miatt izgulok. Nagyon sokszor írtam már, de nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy itt Dunakeszin, sok olyan 4 éves gyerek van akit elutasítottak, hely hiány miatt. :-(

    VálaszTörlés
  5. Hát ez most nálunk is nagy kérdés. Engedjem-ne engedjem... Ráadásul maradhatna is egy évet, mert ugye itthon vagyok. (Bár jövőre nagy szívás lenne egyszerre szoktatni a két fiút, egyiket oviba, másikat bölcsibe...) Élvezem is a vele való csicsergést egész nap, de úgy gondolom, NEKI szüksége lenne már másra is. Azthiszem mi a középutas megoldást választjuk, beíratom, aztán meglátjuk szeptemberben menni fog-e a dolog.

    VálaszTörlés
  6. Ági! Én is beíratnám, ha a helyedben lennék. Max. később úgy döntesz, hogy nem megy.
    Egyébként hogy álltok Zozival szobatisztaság terén?

    VálaszTörlés
  7. Nehéz elengedni őket 2 évesen, és 3,5 évesen is meg később is :).

    A "feladatok" miatt ne aggódj. Nyár sokat segít szobatisztaságilag és Blanka pedig hajtani fog a bugyis nagylány címért. :)

    Az öltözést meg én ha megszakadtam volna itthon sem tanítottam volna meg, a kiscsoportban viszont mindent egyedül megtanult. Az óvónéni meg is kért minket nyílt napon, ne küzdjünk eröltessünk semmit, az oviban egymástól úgyis mindent eltanulnak. ( ugyanezt a 2,5 éves bölcsisnél is megtapasztaltam )

    VálaszTörlés
  8. Hát, akadozva, nagyon-nagyon "hangulatfüggve" de haladunk. Miután Zozi szerintem szerelmes a pelenkájába, azt találtam ki, hogy mondogatom egy pár hete, ha elfogy nem veszünk többet. (persze lapul még 2 egész nagy dobozzal a gardróbban) Viszont vásároltam mindenféle autós, traktoros, repülős stb. bugyikát. Így, hogy lassabban fogyjon a polcról a pelus, minden reggelt bugyiban kezdünk, százezerszer megkérdezve, hogy akar-e pisilni a bilibe... Az esetek 90%-ban persze nem akar, de ha úgy gondolom, hogy már biztosan kell neki akkor rácsücsültetem. Ilyenkor szerencsére nem is tiltakozik. Ez is nagy lépés, mert eddig csak ruhástól volt hajlandó ráülni. Aztán persze van amikor elkésünk, DE 2-3 napja szól, hogy pisilek anya :)) persze általában már kicsit becsorog, de én nagyon megdícsérem, hogy milyen ügyesen szólt. Az első pisit le kellett fényképezni :DD és rögtön telefonálni kellett Apának (aki épp akkor értekezletet tartott) meg a mamáknak, és mindenkinek elújságolja azóta, hogy képzeld pisilek a bilibe :) Viszont délután már nem engedi az alvás után, hogy bugyit adjak rá, így félnapos-pelenkás :) Tehát szerintem nem állunk rosszul.

    VálaszTörlés
  9. Köszi Linda! A megnyugtató tanácsaidra mindig számíthatok :-)))
    Az a helyzet, hogy én is úgy gondolom, hogy a gyerekek sokkal gyorsabban eltanulnak mindent egymástól. Egyébként már nagyon várom ... érdekes, izgalmas időszak elé tekintünk!

    VálaszTörlés
  10. Ági! Szerintem már nagyon jól haladtok Zozival. Mi most a bilizésről sokat olvasunk (van ilyen mesekönyvünk, és Blanka nevű kislány a főszereplője :-))
    Tegnap is többször ültünk a wc-n. Nem erőltetem, de azért megkérdezem, hogy megyünk pisilni? Ő pedig mondja, hogy igen; simán szó nélkül ráül. Majd persze nem csinál semmit, de utána használja a wc-papírt, és le is húzza a wc-t. Igazából már várom, hogy végre megtörténjen a nagy action :-))

    Ja és a legérdekesebb, hogy már magától is érdeklődik, mert tegnap a kis barátunknál voltunk vendégségben és a bilit kihozta a nappaliba, majd közölte, pisilni és kakilni kell és ráült. Adott hangot is hozzá :-) aztán megdicsérte magát.

    Tudom, hogy sok gyerkőc van aki Blancival egyidős és már teljesen szobatiszta, mi pedig még itt tartunk ... de erőltetni nem akarom/ nem tudom.
    A tavaly nyár abból állt, hogy összepisilte az egész lakást, és még csak észre sem vette. Meg sem rökönyödött rajta. (szóval Blanci későn érő típus, ezt el kell fogadni)

    VálaszTörlés
  11. Szia Timim!

    Sajnálom, hogy nálatok Dunakeszin ilyen problémás a bekerülés az óvodába... gondolom Bpest és környékén mind így megy:( Központi ovi, tagóvoda... csak lesz hely!?!?!

    Szerencsénk van itt vidéken az ovival! Az ovi szép, tiszta, van HELY és ami a legfontosabb tündéri óvónéniket tudhat magáénak a "falu".

    Remélem sikerül a felvételitek!

    Mi még nagyon az elején vagyunk - 2 hét telt el az oviba járásunkból:) Gergő imádja és az 1 hetes betegsége alatt megkérdezte egy jó párszor, hogy holnap megyünk oviba???
    Nálam már írtam a wc-használatról, az öltözködésről... ami feltétel, kérése az ovinak a szülővel szemben, de ne félj, gyorsan megtanulják - elnézik egy mástól:)
    ...és milyen gyorsan! Blancid pedig nagyon fogékony leányzó:)
    puszi nektek

    VálaszTörlés
  12. Szia Beám! Én is sajnálom, de nincs mit tenni :-( Mindig elcsodálkozom, hogy Magyarországon belül is mekkora különbségek vannak ...
    Egy csomó mindent memorizáltam az ovis dolgaitokból, hogy tudjam mikre kell több figyelmet fordítanom. Szóval a jövőben is tessék leírni az óvodás történéseket :-))
    Puszi

    VálaszTörlés
  13. Timikém!
    Ámen :-)
    A gondolat "teremtő erejében" én is hiszek, bár volt már, hogy csak úgy csattant az arcom a padlón... :-) Viszont akkor mindig meg tudtam magyarázni magamnak, hogy mindennek oka van. Mint ahogy annak is, hogy végül Blanka nem lett bölcsis. A szűkös férőhely-kínálat sajnos gyakori probléma, és az sem segít, hogy - ha jól tudom - csak 5 éves kortól kötelező férőhelyet biztosítani a gyereknek...
    Szóval reméljük a legjobbakat :)
    A feladatok miatt pedig ne izgulj, biztos vagyok benne, hogy menni fog! Egy könyvben olvastam, hogy mint annyi mindent, a szobatisztaságot sem lehet/tudjuk erőltetni, minden türelem és támogatás kérdése, és előbb-utóbb minden gyerek megtanulja a wc/bili használatát. A könyv szerzője azzal példálózott, hogy a járás sem úgy megy, hogy talpra állítjuk a gyereket, aztán indulj gyerek! Azt is a gyerek saját biztonságérzete befolyásolja; ő érzi, mikor érett meg a járásra. Nálatok is tudja már, mire való a wc és a bili, szívesen ki is próbálja, akkor előbb-utóbb "produkció" is lesz :-) Nem tudjuk rányomni a wc-re és parancsszóra "kakiltatni" (bár hallottam már ilyen rémtörténeteket is...)
    Szóval kitartás, pozitív hozzáállás és sok-sok türelem! :-) (és már csak azért sem aggódj, mert nálatok most a dackorszak nagyon-nagyon nehezíti dolgokat, szóval tripla türelem szükségeltetik! :D)

    Egyébként nagyon jól éreztük magunkat ma nálatok, köszönjük a meghívást, és remélem találkozunk még a közeljövőben! :-) És nagyon várom a képeket!

    puszillak benneteket!
    e

    VálaszTörlés
  14. Drága Edina!

    Én is remélem, hogy mai nap után még lesz kedvetek újra jönni hozzánk. :-))
    Blanka nagyon, de nagyon nem volt a topon és ebből most kaptatok ízelítőt :-(
    Puszi
    T.

    VálaszTörlés