Játék - könyvmolyoknak

Újabb játékra hívtak, ezúttal a Könyvesem blogról Niki. Először is köszönöm, hogy gondolt rám, mert ugye a legnagyobb jóindulattal sem lehet a blogunkra azt mondani, hogy könyvekkel foglalkozó. De imádom a jó könyveket, nincs mit tenni :-))) Remélem Ti is, így könnyű lesz benneteket játékra invitálni. :-))

A kérdés pedig:

Melyik általad olvasott könyvben vállalnál szerepet, ki lennél, és miért?

Amint elolvastam a kérdést első gondolatom az volt, hogy tuti valamelyik vámpírregény főhőse szeretnék lenni. Mostanában olvastam pár ilyet. Természetesen a befutó Bella Swan lett a Twilight-sagaból. Még is ki más? :-)) Versengjenek értem a vámpír-farkasember tinédzserek. Mindig legyen egy izompacsirta aki megvéd, és soha ne öregedjek meg :-)) Nem semmi élet, ugye? Bár hosszútávon halálra unnám magam, hogy mindennap ugyan az a forgatókönyv. Vadászunk, halászunk, 200 km/h-val futkározom az erdőben és 100 éve ugyanaz az ábrázat néz velem szembe ha a tükörbe nézek :-))) Az egész már ott hibádzik, hogy utálok futni :-)
Ja és a 4. könyv végére eléggé kifogyott az ötletekből az írónő így befejezte egy számomra harmatgyenge happy enddel. (SPOILER!) házasság, nászút, szex, gyerek, majd a végén legyőzik v. meggyőzik közös erővel a "rosszakat". :-))) Szóval nem, még sem a kedves Bellát választom.

De annyi kedvenc könyv van még, és ha félreteszem a most divatos romantikus, misztikus, varázsvilág vonalat, akkor csak valami izgalmas krimiben vagy ereklyevadászatban vennék részt.
Azt hiszem legszívesebben Robert Langdon lennék (igaz ő férfi, de ettől most vonatkoztassunk el).
Méghozzá az egyik legizgalmasabb 24 óráját szeretném átélni. Felbecsülhetetlen értékű műtárgyak után nyomozni vagy a testközelbe kerülni ezekkel.
A világ nyüzsgő városaiban úgy jönni-menni és a legimpozánsabb épületeibe észrevétlenül besurranni ahogy más soha sem tudna. Robert Langdon - Dan Brown-nak nem egy könyvében főszereplő, így azt hiszem a legjobbat választom, A Da Vinci-kódot. Mert ez a könyv nem csak a pörgőssége, fikciója, témája miatt fogott meg egykor, hanem mert életemben először (és azóta sem) éreztem magam könyv olvasása közben büszkének és boldognak, hogy IGEN én nő vagyok! És ez valami csúcs dolog. Sajnáltam, de egyúttal büszke voltam azokra a nőkre, akik annyit szenvedtek egykor. Oh kár ragozni fantasztikus könyv és olyan szar filmet csináltak belőle, hogy az már szinte fáj :-(

Tovább küldeném ezt a játékot Melinek, aki a legnagyobb könyvmoly akit ismerek, hogy a Zümmögőjén kivesézhesse a témát :-)) És minden kedves blogger barátunknak, aki szereti a jó könyveket :-)))