Blanka járás és a Liliputi cipellő ...

A nagy jövés-menés és ünneplések közepette szinte egy szót sem ejtettem Blanka legújabb és egyben legfontosabb tudományáról a járásról.

11 hónaposan kezdett önállóan lépegetni, nagy esésekkel tarkítva. Aztán szinte pillanatok alatt ráérzett a járás adta szabadságra. Egy igazi kis felfedező lett, képes ugyanazt a távot napi 50x megtenni, én már attól fáradt vagyok ha nézem. Nagyon ügyes és úgy látom viszonylag biztonságosan megy.
Amint elkezdett menni, úgy gondoltam, szandálban is menni fog neki. Hiszen elég hamar vettünk neki egy kis szandált, hogy próbálkozzon ebben állni, járni. Sajnos kisebb nagyobb sikerrel használta, inkább csak azért adtuk rá, ha kitettük a lábunkat otthonról, még is legyen valami a lábán. Ebben biztonsággal egyáltalán nem tudott menni, sőt féltettük elengedni utcán, mert csetlett-botlott; ha pedig elesett akkor nem tudott kapaszkodás, segítség nélkül felállni. Picit nagy is a lábára, mert ilyen pici lábra nem kaptunk normális árban cipőt. És ha ráadtuk, pár perc múlva már hallottuk a kocsiban, hogy a tépőzárt piszkálja, szedné le a lábáról.

Kicsit el voltam keseredve, hogy más gyerek egész hamar megszokja a cipőket. Sőt nekem anno azt tanácsolták ahogy feláll rögtön cipőt a lábára.

Nos ismerőseim körében viszont azért mást láttam, például keresztfiam Samu egyáltalán nem tűri a lábán a cipőt egész nap csak mezítláb jön megy a lakásban.

Egyik este telefonon értekeztem kedves ismerősömmel Eszterrel, és meséltem, hogy Blanka cipő nélkül ügyes, de cipőben nem megy neki a járás. Ő ajánlotta a Liliputi cipőt. Vettek Glória babának is és ezt elviseli a lábán, sőt most fog még egyet rendelni neki. (Itt csak zárójelben jegyzem meg olcsóbbak mint a boltban kapható szandálok.)

Azt tanácsolta nézzem meg a neten, mert csak rendelni lehet, olvassam el, hogy pontosan miért is ajánlják és kinek. (Az előnyeiről most nem írnék akit érdekel olvassa el.) Egy pár nappal később rá is kerestem a neten a cipőre és teljesen belelkesedtem. Pont közeledett Blanka szülinapja így apát is megtudtam győzni :-)))) hogy ez egy ajándéknak is milyen jó lenne. Lemértem Blanka lábát és meg is jött 2 nap alatt a cipellő. (Végülis Blanka, a keresztapukájától kapta, mert pont cipőt akart neki venni :-)))

Ahogy megérkezett a cipő rögtön ráadtam Blankára, hogy megy-e benne, mennyire tetszik neki? ... stb Egy pillanatig sem bénázott benne, rögtön úgy lépegetett mintha mezítláb járna és egyszer sem akarta levenni a lábáról.

Ugyanis pont ez a lényege, hogy a gyereknek szinte "észrevétlen" így a lehető legtermészetesebb járást - a mezítláb járást, mint tudjuk sokáig csak így járt az ember, sőt mai napig vannak törzsek ahol ez a természetes - adja. Finom puha bőr talpa révén, még az olyan picike lábú gyerekek, mint az én Blankám (18-as a lába) is megtudja hajlítani a talpát. És végre egyedül sétálhat az utcán, a kertben :-)))

Másik nagy előnye - a mi szempontunkból - hogy amikor utolsó ortopéd vizsgáltról eljöttünk (Blanka befelé forduló lábfejjel született) akkor a doktornő azt kérte, hogy olyan cipőt vegyünk a gyereknek, ha majd elindul, aminek belül teljesen sík a talpa. Ne legyen benne semmilyen emelés, lúdtalp betét ... stb. Ez a cipőcske ilyen, így engedi a természetes útján fejlődni a lábát.

Szóval én nagyon meg vagyok elégedve és úgy látom Blanka is! Az biztos, hogy a következő cipője is innen lesz rendelve, de az már Pediped lesz, világsztár anyukák is ezt adják a babájuk lábára. Talán nem véletlen :-)))