Vácrátóti botanikuskert

Gyönyörű, festői szépségű hely, legalábbis nekünk nagyon tetszett :-))

Most nem fotóztunk olyan sokat, inkább élveztük a jó időt, a meleg napsütést, ezért csalóka, de nem készült nagyon kép arról, hogy Blanka a malomtól szinte végig sétálta az arborétum nem kicsi területét. Egyszer gondolta csak úgy, hogy másokhoz (futkározó gyerekekhez) kíván csatlakozni. Egyébként nagyon aranyos szófogadó volt és mindezt most azért emelném ki, mert félóra alvással csinálta végig a napot!

A tegnapi táncházas fotók

(Nagypapa hozzáfűznivalója a fotókhoz: lehetetlenség volt éles képeket készíteni, mert Blanka állandó mozgásban volt!)

Mit tud a baba?

Nem szoktam havonta részletezni, hogy mit tud, vagy nem tud Blanka ... megvannak a hiányosságai, de alapvetően - nem csak az elfogult anyuka mondja - teljesen normálisan fejlődik.

Most mégis becsatolok egy - babaszobás - ténymegállapítást a 19-21 hónapos gyerkőcökről, és kiegészítem a saját véleményemmel :-) Blanka jelenleg 20. hónapos!

Lássuk:

A 19-21 hónapos már totyogó vagy szaladó, azaz megtanult futni, bár még nem tökéletesen.
(Blanka nagyon fut, de a stílusa tiszta Forest Gump :-))

Magától felmegy a lépcsőn, de lefelé még segítségre van szüksége. Egyedül megmossa és megtörli a kezét, szinte teljesen egyedül vetkőzik, bár a gombokkal még nem boldogul.
(Tud lépcsőzni, kezet mosni is ... hála az égnek nem vetkőzik egyedül, de segít ha öltöztetem!)

Megpróbál segíteni a házimunkában: porszívózik, söpör, tereget.
(Legutóbb csattant is a partvisnyél az LCD tv tetején)

A játékában megjelenik az utánzás: ír, főz, vasal.

(Utánozni utánoz, de a felsoroltak közül csak főz, meg takarít ... a legújabb a telefonálás. Utóbbit teljesen lemásolta a nagymamáról: lebányássza a kagylót, tárcsáz, beszél, hallgat, majd beszél és ismét hallgat ... mit a nagyok)

Egyre jobban érdekli a többi gyerek, szívesen van a közelükben, már képes játszani velük, de még osztozkodni nem tud.
(Mióta él, érdeklik a gyerekek! :-)))))) Szerintem még játszani nem tud velük, osztozkodni sem, de nem tartom irigynek ... pl: könyörgés nélkül engedi, hogy a vendég gyerekek játszanak a játékaival)

Kezdi felismerni, ha valami eltér a szabályostól, például, ha a rajzon a babának nincs feje. Ezzel egy időben saját szokásokat alakít ki. Ragaszkodik például ahhoz, hogy mindig ugyanabból a bögréből kapja a tejet, hogy mindig ugyanazon a párnán aludjon. Fontos a rendszeres napirend kialakítása: lehetőleg ugyanabban az időben legyen az étkezés, a séta, a játék, a fürdés. Nem kell hozzá mereven ragaszkodni, de legyen állandóság a napjaiban; ez biztonságot ad neki.

(Ez nálunk tökéletesen meg van, egészen pici kora óta van napirendje, ugyan rugalmasan, de tartjuk magunkat hozzá. A legfontosabb tárgyaihoz ragaszkodik tigris,- cumi alváshoz, az itatóján kívül másból nem iszik kivétel néha pohárból vagy üvegből. Viszont az itatója fehér szopókáját egyszer lecseréltük zöldre - apa vette - és nem volt hajlandó inni belőle amíg a zöld színű volt rajta.)

Aránylag hosszabb ideig eljátszik egyedül vagy más családtaggal.
Kialakul kezdetleges időérzéke, de még nem érzékeli az időtartamot. Ezért amikor nem a szülővel van, a fél napot ugyanolyan hosszúnak érzi, mintha 2-3 napra bíznánk másra.
Sok kisgyerek agresszív lesz ebben az időszakban: üt, csíp, harap, rugdalózik. Minden harag nélkül le kell csillapítani, és elmagyarázni, hogy ez nem helyes, mert a másiknak fájdalmas lehet.

(Blanka is ütöget mostanában, vagy rúg ... általában akkor teszi, ha valami nem úgy van, ahogy ő szeretné (mily meglepő :-)) soha nem hagyjuk rá!)

Ebben az időszakban támad föl a gyermek érdeklődése a nemi szerve iránt, és szívesen játszik vele. Nem szabad dühösnek lenni emiatt, de minden esetben célszerű valamiféle egyéb tevékenység irányába terelni az érdeklődését. Amennyiben nyilvános helyen csinálja, meg kell próbálni megértetni vele, hogy ez semmiképpen sem mások szeme elé való.
(Utóbbit még nem tapasztaltuk :-))

És akkor még néhány eset az elmúlt napokból:

A hétvégén anyuméknál voltunk, és Blanka ott elég keveset van, így aludni is ritkán alszik ott. Az is érdekes, hogy akár mit csinálok anyuméknál nem tudom Blankát elaltatni csak a húgom :-) Szóval Panna az alvásfelelős, szinte percek alatt elalszik vele Blanci, a nagy franciaágyon.
És a lényeg; még egyszer hangsúlyozom ritkán alszik ott Blanka. Míg aludt addig mi beszélgettünk a másik szobában behajtott ajtónál. Blanka 2 órás alvás után se szó, se beszéd, sírás nélkül szépen felkelt, lemászott az ágyról, kinyitotta az ajtót, aztán átjött a másik szobába ahol mi üdvrivalgással fogadtuk. Még jó, ilyen azelőtt nem történt, lévén azért sem, mert jelenleg még rácsos ágyban alszik ahonnét nem tud kimászni. Anyum teljesen el volt ájulva, hogy mennyire közvetlen, alkalmazkodó gyerek - idegen helyen ébred fel, közelében sincs senki, még sem sír!

Indulófélben voltunk; Blanka nagymama karjában és hangosan mondja: szia pápá, szióka pápá közben integetett. Mi pedig csak bambultunk, hogy mi van? Elköszön a gyerek, magától, azelőtt ilyet nem csinált.
Egyébként integetni már mindenkinek integet, múlthéten még a Cora pénztárosnak is ... mondtam, hogy integess a néninek és ő intett. Nem olyan régen még az apjának sem tette ezt, mert nem volt kedve hozzá ... változik a világ :-))

És az utolsó szösszenet, Blanka nem bízza a véletlenre a DVD film választást:
Napi 1 mesét kötelező jelleggel le kell vetítsek neki mert addig nem nyugszik. Arra már rájöttem, hogy el tudom terelni a figyelmét a tévézésről, de néha engedek is neki, mert utána másképp viselkedik (kezelhetőbb) ... viszont ma már nincs reggeltől estig tévézés ... muszáj nem akarom, hogy tévé függő legyen. Bár a DVD-zés nála egyfajta játék is, élvezi, hogy ő választ ... és nem rögtön dönt, hanem megfontoltan ... percekig képes egy borítót tanulmányozni, el kell mesélnem neki, hogy milyen szereplők vannak rajta - a Noddyt pl. ezért szereti. Majd ha választott kiveszi a lemezt és viszi a lejátszóhoz ... és bizony jól sejtitek Blanka helyezi be a lemezt a tárba :-( ez van ... 21. század gyereke!

Nehéz a választás, de mindig sikerül:

Szülinap, kirándulás, mozi ...

Így sorban ... :-))

Már nagyon izgatottak voltunk a hét elején, mert tudtuk, hogy ez egy különleges, jó kis hétvége lesz. Először is a hét egyik nagy eseményének ígérkezett, Bálint anyukájának a 60. születésnapja. Ennek alkalmából az egész család már hónapok óta szőtte a terveket, hogyan, miként, mit kapjon a nagymama.
Mivel megállás nélkül főz és ez a tevékenység egyenesen arányos a mosogatás mennyiségével, így sok év után megkapta a hőn áhított mosogatógépet, ami persze teljes titokban lett megvásárolva, elhozva, eldugva ... nagypapa konspirált a nagymama háta mögött, egyfolytában egyeztetett (pl. asztalossal) ... szóval dicséretes tőle hogy a munka oroszlánrészét ő vállalta.
Szerintem részletezni sem kell, hogy mekkora örömet szereztünk (nagymama testvére és az ő családja közreműködésével) volt örömkönny bőven, na és persze eszem-iszom-dínom-dánom, Blanka tánc és bo-bo éneklés :-))

Vasárnapra Maya anyukája, Bettyó szervezte a programot az Alcsútdobozi arborétumba, azzal a nagyon fontos érvvel, hogy most van a hóvirág virágzás és ezt látnunk kell. Nagyon télies menetfelszerelésben indultunk el - ami megjegyzem el is kélt - mert az időjárás szeszélyes volt, olykor nagyon hideg.

Érkezésünkkor kellemesen késő őszi idő fogadott, utunk közepén tiszta tavasz lett napsütéssel meg ami kell, a végére pedig megérkezett a tél, hideg széllel, hóeséssel ...
A park nagyon szép volt, tavasszal, nyár elején még gyönyörűbb lehet. Láttunk hóvirágot sokat, sokfélét. Azért ez egy csoda, hogy ez a törékeny növényke a hideg, kemény földből, hogy tud ki bújni! Nem? De ez a természetben a legszebb ... elcsodálkoztat.

A gyerekek és mi is jól éreztük magunkat, Blanka a tisztásig babakocsiban szemlélte a tájat, majd szabadjára eresztettük - ment mindenfele csak arra nem amerre mi akartuk. :-) Hihetetlen a csaj, nem akar kézen fogva sétálni, és az ő sétájára az egyet előre, kettőt hátra a leginkább jellemző :-)

Nos, nem is szaporítom tovább a szót, aki szeret kirándulni, az ne hagyja ki!

Vasárnap este Attival és Melivel találkoztunk, mert már ezer éve nem láttuk egymást, mozit terveztünk és előtte vacsit. Jó volt dumálni velük és nekünk is jó volt egy újabb szabad este. Persze ez most nem olyan nagyszabású volt, mint legutóbb. A nagymamáéknál aludt az egész család, így mozi után mi is oda mentünk haza. A film - Éli könyve - szerintem nagyon jó volt, bár én nem szeretem az ennyire ölünk/zúzunk filmet, enyhén szólva fiús volt ... de azért volt mondanivalója a történetnek, ami számomra mindig sokat dob egy filmen.

Majdnem három nap után, tegnap este végre haza jöttünk ... ahogy a nagymama szokta mondani orrba-szájba család voltunk az elmúlt hétvégén :-) (Szegény nagypapa névnapjáról már nem is teszek említést, mert az most szinte eltörpül az események mellett, de nem kell félni őt is megköszöntöttük, éljenek a Zoltánok! Ja, és nemzetközi nőnap alkalmából apától megkaptam a New Moon dvd-t :-) király!!!)

És ha mindez még mindig nem lenne elég a sok történésből, ma reggel megszületett közvetlen szomszédom Tündi, ici-pici kisfia Csongor 3000 grammal és 54 cm-el. Gratulálunk nekik, jó egészséget, sok boldogságot, jó babázást, sok tejet!!!

Az alvás újra a régi ...

Még régebben írtam, hogy eléggé eldurvultak az éjszakáink és nem tudom az okát, keresem a miérteket. Akkor azt mondtam, ha tudok gyógyírt majd megírom.
Mindez november környékén kezdődött ... Blanka a szokásos egyszeri ébredésekor nem volt hajlandó visszafeküdni az ágyába, hanem csak állt és nagy szemekkel nézett rám ... amint kitettem a lábam a szobájából már ordított (szó szerint).
Nem tudtam hova tenni, gondoltam biztos rosszat álmodott (mert a foga helye bekenve, megitatva, cumi szájban, tigrise a kezében) máskor mindez megoldott minden problémát.
Ma már tudom, hogy se sírni nem akartam hagyni, de kellően fáradt és lusta voltam ahhoz, hogy végig csináljak vele egy nyavalygós estét és fogtam átvittem közénk. Ez kb. december végig teljesen jól működött, ha felkelt átvittem közénk negyedóra - félóra után már vihettem is vissza. Megnyugodott, jól esett neki köztünk utána aludt tovább a kiságyában. Kezdetben még el sem aludt úgy is visszavihettem. A félórák később órák lettek, majd volt hogy fél éjszakát köztünk szenvedett, de már félálomban sem tudtuk visszavinni a helyére. Januárban szinte nem is volt egy normális éjszakánk, már minden csodaszert kipróbáltunk. A végén már nekem volt elegem, hogy a gyereket feleslegesen tömöm a baromi drága homeopátiás cuccal ... feleslegesen.

Summa summárum teljesen elfajult a helyzet, nem hogy nem aludt el köztünk, de hajnal 4-ig csinálta a fesztivált, rúgkapált, járkált a fejünkön, énekelt ... apa minden éjjel kiszorult a kanapéra, hátha az a baj, hogy Blankának kicsi a hely köztünk, legalább a gyerek aludjon el. Nem aludt.

Február elején úgy láttuk ez így nem mehet tovább, valamit tenni kell. Ez senkinek sem jó, Blanka nem alszik éjszaka, nappal is hulla fáradt. Már késő délután dülöngélt a fáradtságtól (ennek például egyik eredménye az lett, hogy egy másik fogából is letört egy darabka, mert két lépést nem tudott elesés nélkül tenni ... akkor nagyon kiborultam, igaz nem a gyerek előtt, de jól kibőgtem magam, hogy miért velünk történik mindez, annyira sajnáltam a fogait, a világ legrosszabb érzése, hogy ha a gyerekeddel történik valami).

Ma már tudom féltem nekiállni a visszaszoktatásnak ... féltem hogy sírni fog, féltem az éjszakáktól, nem akartam hogy a fél ház azt hallja hogy a gyerekem ordít. Féltem, hogy türelmetlen leszek, ideges mert fáradt vagyok és órák óta küzdünk ... Egyszerűbb volt gyorsan átszaladni, kikapni az ágyból és betenni közénk, ezt én rontottam el ... a jó alvó gyereket rászoktattam valamire ami senkinek nem volt jó!

Öröm az ürömben, hogy az egész alvás probléma 2 éjszaka után megoldódott, ha ezt tudom, már sokkal hamarabb neki álltunk volna. Hiszen Blanka újszülött kora óta csak az ágyában alszik, ott tud jól aludni, köztünk, most is be bizonyosodott, nem tud. Ami nekem nagy segítség volt, hogy Bálint végig kint ült velem a nappaliban (hajnali 2-3 körül), ez sok erőt adott, jó érzés hogy a férjem ugyanúgy kiveszi a részét a feladatokból. Megmarad a türelem, ha felváltva mehetünk a gyerekhez. A kontrollált sírás módszerét követve amit rengetegszer mutattak a tévében (LifeNetwork-Babaszoba) problémás családoknál, problémás nem alvó gyerekeknél ... mi is kipróbáltuk. (Elképzelhető, hogy ezzel nem mindenki fog egyetérteni, mindegy leírom :-))) Ennek a lényeg, hogy nem hagyod hosszan sírni a gyereket, folyamatosan bejárkálsz, bizonyos időközönként (1, 2 percenként) ebből a gyerek tudja, hogy a közelben vagy, mert ha hív mész. Fontos, hogy ne vedd ki a kiságyból úgy vigasztald meg. Az első éjjel 1 óra után aludt el Blanka, a második éjjel 15 perc után. Most már 3. hete egyszer sem kelt fel pedig a 14-15. foga is áttört (ma reggel vettem észre). Se Nurofent nem kap éjszakára, se Viburcol kúpot. Azóta aludt már a nagymamáéknál - valentin napkor - náluk szintén végig aludta az éjszakát.
Sokáig vártam vele, hogy megírjam, mert nem akartam elkiabálni, hogy végre 11-12 órákat alszunk egyhuzamban, de úgy láttam most már megosztom másokkal is.

Elmúlt napok ...

Múlthéten sok történésben volt része Blankának, sajnos időm nem volt, hogy leírjam. Asszem picit hosszú leszek :-)

Arról még nem meséltem, hogy Blanka újra jár Iciri-piciri táncházba a nagymamáékkal, szerdánként. Annyira tetszik Blankának a táncikálás, hogy a nagyszülők bérletet is váltottak. Sőt, mikor vége lett az órának, Babo úgy döntött, hogy a következő csoporttal is bent maradna. Holnap is megy :-))

Pénteken villámlátogatást tettünk Bálint gyerekkori barátjánál (Szilvinél), mert ide költöztek a lakóparkba, egy utcával lejjebb. Nagyon szép lett az új lakásuk, innen is gratulálunk még egyszer. Bár nekünk (Blankának) Bence szobája jött be a legjobban, ugye nagyfiús gyerekszoba lévén ott voltak a kincsek :-)) Szilvi néni azért készült Blankának, egy csomó játékot kipakolt, hogy ne unatkozzon amíg a felnőttek beszélgetnek egy kicsit.

A hétvégére játszóház volt betervezve, mert Claudiáék bébiszitterkedtek :-) náluk volt Lili szombattól vasárnapig. A két kislány között négy hónap a korkülönbség Lili javára, így viszonylag jól megvannak együtt. Szóval úgy gondoltuk, hogy a gyerkőcöknek és nekünk is az lesz a legjobb ha dunakeszin felkeressük a játszóházat, miután mindkét lány kialudta magát. (nem otthon szedik szét a lakást)
4 előtt 10 perccel értünk játszóházba, ahol közölték, igaz nagyon kedvesen, hogy zártkörű rendezvény lesz így már zárva vannak. Átirányítottak minket újpestre egy hasonló kaliberű játszóházba (ma már tudom, hogy játszóház és játszóház között is van különbség). Elindultunk a megadott címre, persze azt azért megjegyezném, hogy Blankát zokogva (ilyet ritkán csinál) tudtuk a kocsiba visszatenni, mert nem értette, hogy miért nem mehetett be. Újpesten újra eljátszottuk az előbbieket, gyerekek ki a kocsiból be a játszóházba, ahol újra megkaptuk, hogy zártkörű van, sajna zárva vannak. Ajánlották még a Horváth cuki játszóházát, de arról pedig én tudtam, hogy zártkörűje van, mert előző héten ott sütiztünk és pont megnéztem. Itt is kaptunk egy újabb tippet: Pólus. Újra vissza a kocsihoz, gyerekeket bepakolni. (már sajnáltuk őket)
Átmentünk a Pólusba. Hozzáteszem nem a picilánykáinknak való a hely, szóval lehet, egy 5-6 év körüli gyerkőc már élvezik az ilyen hodályt, amivel nem az a baj, hogy nagy! Hanem az, hogy csak és kizárólag ugrálós/felmászós/lecsúszós játszótere van. Még szerencse, hogy volt egy kisebb csúszda és egy kb. 2x2 méteres placc ahol sok labda között valahogy eltelt az a fél óra amit előre ki kellett fizetni.
A fenti dolgokat még úgy ahogy elfogadtam, de amitől kiakadtam, az a játszóházba való belépésünktől számított 1 percen belül történt. Ugyanis a labdáknál Blanka felállt egy lépcsőre (puha szivacslépcső) ahonnan egy - finoman szólva érzelmileg túlfűtött és szófogadatlan - kislány lerántotta, hogy ha törik ha szakad vele akar játszani. Blanka nem hagyta volna magát, bár ő még kicsi és hiába jár a lábán már idestova 9 hónapja, elég instabil. Szóval a kislány legyűrte a földre, és mint az akció filmekben Blanka mögött állva, két karját a nyaka köré fonva fojtogatta. A kislány anyukája (egy elég befásult/fáradt hölgyemény) szónélkül nézte, ahogy én próbálom a gyerekét "nevelni" először egy hangos felszólítással: Engedd el légyszíves! persze nem akarta elengedni a gyerekem, anyuka továbbra sem szól egy szót sem! Így a tettek embere lettem, mert láttam Blanka szemében az anya ments meg pánikot! És kihámoztam Blankát a kislány karjai közül. Mindezt leírni, több időt vett igénybe mint ahogy történt, de ez a szitu megalapozta a kedvem. Egy hangos úristent és láttad ezt, azért mondtam Claunak, hogy a mellettünk ücsörgő szóban forgó anyuka vegye már észre magát.
És akkor a játszóházról néhány szót: Asszem két szóval is jellemezhetném; nem tetszett, semmit nem tudtunk lepakolni, mindkét kezem folyton tele volt, gyereket egy percre sem lehetett egyedül hagyni, a nyomában kellett lenni, ne hogy baleset érje, hiszen minden irányból nagy gyerekek száguldoztak, csúsztak, másztak. (Egyébként pont arról beszéltünk, hogy a nagy gyerekemet sem hagynám itt egyedül.) Ennél a Kalandpark 100x jobb volt, pedig amikor először ott jártunk Blanka még egészen kicsike volt, járni sem tudott, még is elfoglaltuk magunkat, élveztük. A dunakeszissel pedig egy lapon sem lehet említeni ezt a ... "játszóházat" ... brrrr. Arról már ne is beszéljünk, hogy a szülőknek semmire nem volt szabad felmenni (bár ezt mi nem igen tartottuk be!) de a nagy felfújt csúszdát pl: ha akartuk volna sem próbálhattuk ki, az alján ott dolgozók felügyeltek, hogy ki megy fel, és a lent tartózkodókat hessegették. Számunkra ebből az a tanulság, hogy mindig telefonálni kell mielőtt elindulunk a kiszemelt helyre :-)) A játszóház után, beültünk fagyizni a lányokkal ... ügyesen, okosan, szépen ülve ették a tejszínhabot, tölcsért ... talán a legjobb része volt a napnak :-)

Vasárnapra is játszóház volt betervezve ... végülis nem mentünk, hanem más programot szerveztünk. Blanka elindulás előtt :-))

Pillecukor vagy türelem

Oh, The Temptation from Steve V on Vimeo.

Beültettek egy szobába egyesével gyerekeket egy-egy pillecukor társaságával és azt mondták nekik, hogy most el kell menniük és ha az otthagyott édességet nem majszolják be, a türelmüket további pillékkel jutalmazzák. Két rejtett kamerát helyeztek el a szobában, úgyhogy mi is megnézhetjük a töprengéseiket.