Elmúlt napok ...

Múlthéten sok történésben volt része Blankának, sajnos időm nem volt, hogy leírjam. Asszem picit hosszú leszek :-)

Arról még nem meséltem, hogy Blanka újra jár Iciri-piciri táncházba a nagymamáékkal, szerdánként. Annyira tetszik Blankának a táncikálás, hogy a nagyszülők bérletet is váltottak. Sőt, mikor vége lett az órának, Babo úgy döntött, hogy a következő csoporttal is bent maradna. Holnap is megy :-))

Pénteken villámlátogatást tettünk Bálint gyerekkori barátjánál (Szilvinél), mert ide költöztek a lakóparkba, egy utcával lejjebb. Nagyon szép lett az új lakásuk, innen is gratulálunk még egyszer. Bár nekünk (Blankának) Bence szobája jött be a legjobban, ugye nagyfiús gyerekszoba lévén ott voltak a kincsek :-)) Szilvi néni azért készült Blankának, egy csomó játékot kipakolt, hogy ne unatkozzon amíg a felnőttek beszélgetnek egy kicsit.

A hétvégére játszóház volt betervezve, mert Claudiáék bébiszitterkedtek :-) náluk volt Lili szombattól vasárnapig. A két kislány között négy hónap a korkülönbség Lili javára, így viszonylag jól megvannak együtt. Szóval úgy gondoltuk, hogy a gyerkőcöknek és nekünk is az lesz a legjobb ha dunakeszin felkeressük a játszóházat, miután mindkét lány kialudta magát. (nem otthon szedik szét a lakást)
4 előtt 10 perccel értünk játszóházba, ahol közölték, igaz nagyon kedvesen, hogy zártkörű rendezvény lesz így már zárva vannak. Átirányítottak minket újpestre egy hasonló kaliberű játszóházba (ma már tudom, hogy játszóház és játszóház között is van különbség). Elindultunk a megadott címre, persze azt azért megjegyezném, hogy Blankát zokogva (ilyet ritkán csinál) tudtuk a kocsiba visszatenni, mert nem értette, hogy miért nem mehetett be. Újpesten újra eljátszottuk az előbbieket, gyerekek ki a kocsiból be a játszóházba, ahol újra megkaptuk, hogy zártkörű van, sajna zárva vannak. Ajánlották még a Horváth cuki játszóházát, de arról pedig én tudtam, hogy zártkörűje van, mert előző héten ott sütiztünk és pont megnéztem. Itt is kaptunk egy újabb tippet: Pólus. Újra vissza a kocsihoz, gyerekeket bepakolni. (már sajnáltuk őket)
Átmentünk a Pólusba. Hozzáteszem nem a picilánykáinknak való a hely, szóval lehet, egy 5-6 év körüli gyerkőc már élvezik az ilyen hodályt, amivel nem az a baj, hogy nagy! Hanem az, hogy csak és kizárólag ugrálós/felmászós/lecsúszós játszótere van. Még szerencse, hogy volt egy kisebb csúszda és egy kb. 2x2 méteres placc ahol sok labda között valahogy eltelt az a fél óra amit előre ki kellett fizetni.
A fenti dolgokat még úgy ahogy elfogadtam, de amitől kiakadtam, az a játszóházba való belépésünktől számított 1 percen belül történt. Ugyanis a labdáknál Blanka felállt egy lépcsőre (puha szivacslépcső) ahonnan egy - finoman szólva érzelmileg túlfűtött és szófogadatlan - kislány lerántotta, hogy ha törik ha szakad vele akar játszani. Blanka nem hagyta volna magát, bár ő még kicsi és hiába jár a lábán már idestova 9 hónapja, elég instabil. Szóval a kislány legyűrte a földre, és mint az akció filmekben Blanka mögött állva, két karját a nyaka köré fonva fojtogatta. A kislány anyukája (egy elég befásult/fáradt hölgyemény) szónélkül nézte, ahogy én próbálom a gyerekét "nevelni" először egy hangos felszólítással: Engedd el légyszíves! persze nem akarta elengedni a gyerekem, anyuka továbbra sem szól egy szót sem! Így a tettek embere lettem, mert láttam Blanka szemében az anya ments meg pánikot! És kihámoztam Blankát a kislány karjai közül. Mindezt leírni, több időt vett igénybe mint ahogy történt, de ez a szitu megalapozta a kedvem. Egy hangos úristent és láttad ezt, azért mondtam Claunak, hogy a mellettünk ücsörgő szóban forgó anyuka vegye már észre magát.
És akkor a játszóházról néhány szót: Asszem két szóval is jellemezhetném; nem tetszett, semmit nem tudtunk lepakolni, mindkét kezem folyton tele volt, gyereket egy percre sem lehetett egyedül hagyni, a nyomában kellett lenni, ne hogy baleset érje, hiszen minden irányból nagy gyerekek száguldoztak, csúsztak, másztak. (Egyébként pont arról beszéltünk, hogy a nagy gyerekemet sem hagynám itt egyedül.) Ennél a Kalandpark 100x jobb volt, pedig amikor először ott jártunk Blanka még egészen kicsike volt, járni sem tudott, még is elfoglaltuk magunkat, élveztük. A dunakeszissel pedig egy lapon sem lehet említeni ezt a ... "játszóházat" ... brrrr. Arról már ne is beszéljünk, hogy a szülőknek semmire nem volt szabad felmenni (bár ezt mi nem igen tartottuk be!) de a nagy felfújt csúszdát pl: ha akartuk volna sem próbálhattuk ki, az alján ott dolgozók felügyeltek, hogy ki megy fel, és a lent tartózkodókat hessegették. Számunkra ebből az a tanulság, hogy mindig telefonálni kell mielőtt elindulunk a kiszemelt helyre :-)) A játszóház után, beültünk fagyizni a lányokkal ... ügyesen, okosan, szépen ülve ették a tejszínhabot, tölcsért ... talán a legjobb része volt a napnak :-)

Vasárnapra is játszóház volt betervezve ... végülis nem mentünk, hanem más programot szerveztünk. Blanka elindulás előtt :-))