Megint bölcsi

Annyira foglalkoztat jelenleg ez a téma, hogy aludni is alig tudtam éjjel. Ezzel az egész bölcsődei dologgal álmodtam, majd 5-kor már keltem és a felettünk lakók reggeli készülődését hallgattam. :-) Blanka persze ilyenkor 7-ig alszik ;)

Azon gondolkoztam, hogy mit is írjak erről? Úgy döntöttem, úgy fogom megközelíteni a témát, hogy a most bölcsődén gondolkodóknak segítséget nyújtsak vele; persze a tegnapi eseményeket is beleszőve. Nos akkor kezdem:

Szerda reggel, felkerekedett a család és utunk egyenest a gazdagréti Napsugár Bölcsődéhez vezetett. Egy kis emlékeztető: Tavasszal, április végén többszöri telefonálás után abban egyeztünk meg a vezetőkkel, hogy szeptember 1-jén 9-12 óráig mehetünk intézni a bölcsődei jelentkezést, addig erre semmilyen mód nincs. Még zúgolódtam is, hogy már arra is várni kell, hogy az ember várólistára kerüljön :-)
Odaértünk, csöngetünk a bölcsi kapuján, kedves hölgy nyit ajtót, elmondjuk miért jöttünk, ő pedig elmondja, hogy egész szeptember hónapban, a kerület központi bölcsődéjében van mód a jelentkezésre. Tájékoztat, hogy pontosan hova kell menni, és hozzáteszi, ez az infó nekik is új tegnap jött faxon, és a központi bölcsi dönt jelenleg a gyerekek elosztásáról is (igaz csak szeptember hónapban van most így).
Bánatos mosollyal végig hallgattuk, majd köszöntünk és távoztunk, vagyis vissza az autóba, ahol apa közli, hogy neki már nincs ideje a Tétényi útra is bebumlizni, be kell érnie a munkahelyére, majd elintézzük máskor.
Nagymamáékhoz megyünk akik izgatottan fogadnak, majd beszámolunk ... kb. 10 percig azon morfondírozunk, hogy most mit csináljunk? Vagyis azt hamar eldöntöttük, hogy a nagypapával elmegyünk a központi bölcsibe, ha már neki vágtunk az ügyintézésnek akkor legalább folytassuk tovább.
Ami kardinális kérdés volt, hogy vigyük-e a gyereket magunkkal vagy sem? Ugyanis ma már a fenét sem érdekli, hogy az én kis lányom, milyen okos, helyes, milyen a ruha rajta, mennyire szépen köszön, mosolyog, integet ... stb.
Pusztán az egész adminisztráció és bürokrácia, így a fent említett 10 percben le-föl járkáltunk a nappaliban a következő ténymegállapításokkal:
JÓ viszem a gyereket, legalább látják! De ne vigyétek, minek? Senkit sem érdekel max. 5 perc papírmunka és kész. JÓ ok, nem viszem. Jaj de olyan szépen fel van öltöztetve, legalább lássák már milyen édes. Na jó vigyük a gyereket! :-)))) (kész kabaré volt, de komolyan)

Szóval a vigyük a gyereket, ne vigyük a gyereket ... agyalás után végre úgy döntöttünk visszük, aztán lesz ami lesz.
Mint sejtettem tényleg a bürokrácia fogadott minket - de csak látványra: váró-iroda-iroda- szembe újabb iroda. Szóltak, hogy foglaljunk helyet és máris szólnak a kolléganőnek. Innen átvezettek a bölcsőde aulájában, ahol egy hölgy éppen tárgyalásban volt már anyukákkal.

Majd nem túl hosszú várakozás után kedvesen üdvözöl a hölgy aki a jelentkezéseket intézi, elmondom miért jöttem, majd belekezd a valószínűleg sokadszorra elmondott tényekbe.

Szeptember 1-jétől változás van a bölcsődei felvétel rendjében, első és legfontosabb változás, hogy a jelentkezéssel egy időben 6 hónapra visszamenőleg jövedelemigazolást kell benyújtani az anyának és az apának. A szülők egy főre jutó jövedelme nem lehet több 80 ezer nettónál.

Majd többször hangsúlyozta, a bölcsőde szociális intézmény ami azt jelenti, csak szociálisan rászorulók vehetik igénybe ezt a szolgáltatás.
Kik is ők? Nagycsaládosok, gyermeküket egyedül nevelő anyák és egyéb hátrányos helyzetűek.

Mivel elég sokan beleférnek a gyes rendkívül alacsony összege miatt a 80 ezres keretbe (gyed folyósításakor nem járhat bölcsibe gyermek) második körben, mielőtt eldől, hogy a gyereket felveszik-e vagy sem, kérnek az anyáktól újabb jövedelem igazolást. Ebben a várható jövedelmet kell igazolnia a munkáltatónak.
Ezért van a várólista (Edina kérdezted, hogy szociális intézmény, miért van várólista) mert azokra a gyerekekre esik a választás akiknek az anyukája ha vissza megy dolgozni várhatóan nem fog sokkal többet keresni, mint amikor otthon volt. Vagyis ha egy multiban dolgozó sok százezres jövedelmet igazoló anyuka és a egy minimálbéres jöv. rendelkező anyuka gyereke között kell majd választani akkor a minimálbérest fogják.
Hogy ez a változás mennyire jellemző minden kerületre, városra, falura, fogalmam sincs jelenleg abban a kerületben ahová mi szeretnénk, hogy Blanka bölcsibe, majd később óvodába járjon, ez a szabály vonatkozik. De mivel szoc.intézmény, valószínűleg ez van mindenhol.(???)

Nos fentebb már írtam, hogy mennyire bürokratikus ez az egész, pusztán számok, adatok fognak dönteni ... de mégis elmondhatom, hogy pozitívan csalódtam, azért nem véletlen, hogy aki gyerekekkel foglalkozik, vagy értük dolgozik, azt csinálja amit csinál. Mindenki nagyon kedves volt, mindenki segítőkész, most nem részletezném pontról pontra a tegnapi beszélgetésemet, de adott a hölgy olyan tanácsokat amik nagyon hasznosak lehetnek nekünk. Személyre szabottan, próbált az anyukáknak tippekkel szolgálni. Mert minden család más és más, és mindenkinek más miért lenne jó dolgozni, otthon maradni ... stb.
Például az előttem lévő anyukát félfüllel kihallgattam és ő azért menne vissza dolgozni, mert a munkahelye igényt tart rá. Itt pl. mondott olyan lehetőséget, hogy a munkáltatónak nyilatkoznia kell, hogy az anyukára/munkavállalóra nagy szüksége van, "pótolhatatlan" a cégnek stb. ezek is nagyot nyomnak a latban, ha elbírálásra kerül majd a sor.
Nem beszélve még arról a pozitív tényről, hogy megdőlt a gyereket nem veszik észre álláspontom. Nagyon aranyos volt mindenki Blankával, a Napsugár kapujában, vagy a Tétényi úton, kedvesen fogadták, köszöntek neki, integettek neki ... és hát mindenki nagyon együtt érző, ami rá is fér a szülőkre szerintem.

Summa summárum jelentkezünk, én már beszereztem tegnap a bankszámlakivonataimat, apától is kell még jöv.ig. aztán majd várunk, hátha lesz üresedés (nem ígérik, de elképzelhető). Idén egyenlő a nullával az esély ... de legalább elmondhatjuk, hogy megpróbáltuk. Tavasszal pedig úgyis beiratkozunk az óvodába ... szóval a bölcsis karrierünk nem is tartana 2-3 hónapnál tovább :-)

Sokat rágtam magam, hogy mekkora hülye voltam, hogy nem tavaly kezdtem ez ügyben intézkedni, de ma már nem bánom. Egy percre sem adtam volna be Blankát sehova előbb, az életben nem leszünk ennyi időt együtt, legalább kihasználjuk ezt a lehetőséget.