Már nem is tudom mióta jár nekem egy hírlevél, e-mailen az Okosbaba.hu-ról. Nagyon régóta olvasom. Néha elgondolkodtató dolgokat, néha túl tudományosat.
Minden érdekel ami a gyerekneveléssel kapcsolatos. De a legtöbb olvasott, hallott dolgot szelektálom és próbálom a mi életünkre formálni; ha lehet, ha nem akkor nem is foglalkozom vele. Ösztönösen tudom, hogy mi az amire szükségünk van.
Legutóbb egy nagyon érdekes cikket kaptam, mit megelőzött egy felmérés is, hogy mi szülők mit mondunk a gyerekünknek ha egy kirakós játékkal elkészül, kirakja. Dicsérjük-e, hogy milyen ügyes, okos ... stb?
Szeretném veletek megosztani, érdekes, olvassátok el, ha van kedvetek!
http://www.okosbaba.hu/erzelmi-fejlodes/sikeres-gyerek/197-nem-mindegy-hogy-dicsersz
Hogy, őszinte legyek számomra először nagyon furcsa volt ez a tudományos tanulmány, mert én mindig azt hittem azért nincs akkora önbizalmam, mert nem dicsértek halálra a szüleim. Bár lehet, hogy nem ez az oka. :-)) Ám én eldöntöttem, hogy mindig nagyon fogom támogatni a gyerekemet, és biztatni, dicsérni, hogy legyen önbizalma mindenhez amibe csak belefog. A cikkből kiderül, úgy látszik azért nem mindenáron kell az ügyes, okos jelzőkkel illetni őket, immunisak lesznek rá. Én biztos, hogy nem törlöm ki a szótáramból ezt a két szót, mert látom Blankán, hogy örül neki, ha dicsérem. Most még kicsi, sőt ha ügyes valamiben - tornyot épít - már maga is próbálja mondani az ügyes szót: ügy rövidítéssel vagy megtapsolja magát. De igyekszem most már picit jobban odafigyelni, és inkább jobban körül írni a tevékenységét, más szavakkal is jutalmazni, nem csak egy odavetett ügyessel.
Még egy dolog és aztán inkább olvassátok el a cikket, mert szerintem ott mindent sokkal jobban leírnak. Picike volt Blanka és mint kezdő anyuka egyfolytában ajnároztam, hogy milyen gyönyörű, szép ... stb és volt hogy ezt még tudtam fokozni is :-))) Pl: szépséges szépségkirálynőm ... stb. :-)))
Bálint már a haját tépte, és kérte, hogy fejezzem ezt be, mert lehet, hogy szép a gyerekünk - ami ugye szubjektív, mert mindenkinek a saját gyereke a leggyönyörűbb - de ennek az lesz a vége, hogy el is fogja hinni magáról és majd az óvodában és iskolában szenvedhet, csalódhat, ha nem Ő lesz a legokosabb, legszebb. Azóta sem mondunk ilyet előtte, próbáljuk nem elkényeztetni, pl. játékot sem kap állandóan.
Jellemző rám, hogy az aranyközépút híve vagyok, szerintem a lényeg, hogy Blanka úgy nőjön fel, hogy egészséges önbizalma legyen, tisztában legyen a képességeivel.
Minden érdekel ami a gyerekneveléssel kapcsolatos. De a legtöbb olvasott, hallott dolgot szelektálom és próbálom a mi életünkre formálni; ha lehet, ha nem akkor nem is foglalkozom vele. Ösztönösen tudom, hogy mi az amire szükségünk van.
Legutóbb egy nagyon érdekes cikket kaptam, mit megelőzött egy felmérés is, hogy mi szülők mit mondunk a gyerekünknek ha egy kirakós játékkal elkészül, kirakja. Dicsérjük-e, hogy milyen ügyes, okos ... stb?
Szeretném veletek megosztani, érdekes, olvassátok el, ha van kedvetek!
http://www.okosbaba.hu/erzelmi-fejlodes/sikeres-gyerek/197-nem-mindegy-hogy-dicsersz
Hogy, őszinte legyek számomra először nagyon furcsa volt ez a tudományos tanulmány, mert én mindig azt hittem azért nincs akkora önbizalmam, mert nem dicsértek halálra a szüleim. Bár lehet, hogy nem ez az oka. :-)) Ám én eldöntöttem, hogy mindig nagyon fogom támogatni a gyerekemet, és biztatni, dicsérni, hogy legyen önbizalma mindenhez amibe csak belefog. A cikkből kiderül, úgy látszik azért nem mindenáron kell az ügyes, okos jelzőkkel illetni őket, immunisak lesznek rá. Én biztos, hogy nem törlöm ki a szótáramból ezt a két szót, mert látom Blankán, hogy örül neki, ha dicsérem. Most még kicsi, sőt ha ügyes valamiben - tornyot épít - már maga is próbálja mondani az ügyes szót: ügy rövidítéssel vagy megtapsolja magát. De igyekszem most már picit jobban odafigyelni, és inkább jobban körül írni a tevékenységét, más szavakkal is jutalmazni, nem csak egy odavetett ügyessel.
Még egy dolog és aztán inkább olvassátok el a cikket, mert szerintem ott mindent sokkal jobban leírnak. Picike volt Blanka és mint kezdő anyuka egyfolytában ajnároztam, hogy milyen gyönyörű, szép ... stb és volt hogy ezt még tudtam fokozni is :-))) Pl: szépséges szépségkirálynőm ... stb. :-)))
Bálint már a haját tépte, és kérte, hogy fejezzem ezt be, mert lehet, hogy szép a gyerekünk - ami ugye szubjektív, mert mindenkinek a saját gyereke a leggyönyörűbb - de ennek az lesz a vége, hogy el is fogja hinni magáról és majd az óvodában és iskolában szenvedhet, csalódhat, ha nem Ő lesz a legokosabb, legszebb. Azóta sem mondunk ilyet előtte, próbáljuk nem elkényeztetni, pl. játékot sem kap állandóan.
Jellemző rám, hogy az aranyközépút híve vagyok, szerintem a lényeg, hogy Blanka úgy nőjön fel, hogy egészséges önbizalma legyen, tisztában legyen a képességeivel.
Na elolvastam a cikket és valóban lehet benne valami. Bár Glória is igen örül, ha megdicsérjük, hogy milyen ügyes stb. Én is teljesen egyetértek Faber Beszélj úgy... könyvében olvasottakkal, hogy a leíró dicséret sokkal jobb. Persze ennek inkább később lesz jelentősége, szerintem de már most el kell kezdeni gyakorolni. Meg, hogy milyen gyakran mondom Glóriának, hogy nézd milyen szép ez a virág/baba/kutyus... Annyiszor mondom, pedig jobb lenne, ha saját maga alakíthatna ki képet magában a "szépről". Az pedig, hogy a gyerek "okosnak" hiszi magát, ha eleget mondogatjuk...Lehet benne valami. Jobb körülírni a dolgokat.
VálaszTörlésÉrdekes volt a tanulmány. Engem állandóan dicsértek, még sincs elég önbizalmam. Emlékszem, mindig mondták, hogy milyen szép vagyok, meg okos stb... de én sosem éreztem szépnek magam az oviban, suliban. Anyu szokta is mondani, hogy nem érti miért, pedig ő annyit dicsért! És igen, én az vagyok, aki megpróbál valamit, de ha nem megy, nem erőltetem, abba hagyom...
VálaszTörlésKi tudja mi a helyes? Szerintem hallgass önmagadra, és figyeld Blancit, hogy neki mi esik jól!
Halihó!
VálaszTörlésJó kis téma, de szerintem mint mindenben ebben is igaz, hogy minden gyerek más. Bár szerintem nincs gyerek akinek ne lenne szüksége dicséretre, örök visszajelzésre. Csak a kommunikációnkra kell odafigyelni, hogy tudja mit miért mondunk. :-)
valoban, az arany kozeput..de ezt a legnehezebb megtalalni:)) szerintem a tul sok dicseret, meg mindig jobb, mint a sok, jajj de buta vagy, meg ezt sem tudod..._ szerintem sokmindent hagyni kell, hogy onmaguk fedezzenek fel, mert az onbizalmuk attol no.ha allandoan tiltunk abbol semmi jo nm sul ki, de abbol sem, ha oromkonnyekben torunk ki, minden megmozdulasukkor. valoban szelektalni kell, hogy mi az amit kiemelten dicserunk...szoval szerintem se vigyuk tulzasba...de nem is olyan konnyu egy elfogult anyukanak:)
VálaszTörlésSzia Hugomami :-))
VálaszTörlésEgyetértek veled, nagyon nehéz! Sokszor van, hogy főzök és jön Blanka játszani mellém. (most nagy építőkocka láz van nálunk) és két "kavarintás" között, nem éppen ott jár az eszem, hogy tökéletesen megfogalmazott dicséretben részesüljön. Sajnos rossz beidegződés is nálam, hogy kapásból azt vágom rá, hogy jaj de ügyes vagy. Na mindegy, azért odafigyelek :-))
Szia Timi,
VálaszTörlésérdekes egy cikk.
Szerintem nem jó agyonajnározni egy gyereket, de egy bizonyos fokú dicséretre viszont szüksége van.
Néha a küzdés, hogy nehéz dolgot is jól csinál meg, még nagyobb teljesítményre sarkallja őt, amitől nő az önbizalom, a küzdő szellem, és ehhez nem hiányozhat a kellő időben jött és "pont elég" dicséret.
Persze míg kicsi, sokkal többször mondjuk, hogy ügyes vagy, de ennyi meg szerintem kell :).
Ha majd egyszer nekem is lesz gyerekem, biztos a józan eszemre fogok hallgatni.
Egyébként pedig jól csinálod, az aranyközépút mindig jó!
Szia Timi!
VálaszTörlésSzerintem kicsit túlzás ez a cikk. Érdekes a felvetés, de hogy már semmi spontán ne lehessen abban, mit mondunk a gyereknek... A személyiségén alapvetően úgysem tudunk változtatni (lásd Claudia-hiába dicsérték, mégsem teng túl az önbizalma), szóval inkább figyelni kell, és mindenkinek más használ, más motiválja.