The weekend

A hétvégénk csajos programmal kezdődött, mert a társasházunk asszonyai - eredeti felállás szerint havonta valamelyik lakásban összegyűlünk pletykálni, ezzel szemben jó ha félévente összehozzuk :-)) - Claudiánál péntek este pletyi partit tartottak :-) Volt minden mi szem-szájnak ingere, sütemények, pizza, chipsek, pia dögivel. Apucika pedig Blanka álmát őrizte otthon :-) Azért olyan jó, hogy nálunk megoldható az ilyen külön progi. Egyébként apa keddenként este tollasozni jár, és ez is jól beilleszthető a családi rendbe, mert akkor megy csak el, mikor Blanka már az igazak álmát alussza. Előtte pedig segít nekem a fürdetés, vacsoráztatás körüli teendőkben.

Szombat reggel fél 8-ra jött anyum Blankáért. Én csak megreggeliztettem, ő pedig már vitte is Blankát magával. A program egy családi nap volt a honvédség keretein belül a dunaparton, ugrálóvárral, arcfestéssel, koncerttel, hajókázással ... stb. Anyum úgy vitte el Blankát, hogy még soha sem voltak kettesben (úgy, hogy mi nem vagyunk ott!). Paráztam is rendesen előtte, de feleslegesen mert állítólag egy hangja sem volt Blancinak. Anyám azt mondta, hogy ilyen jó gyereket még nem látott. Blanka figyelte a többi kis gyereket, játszott ... stb. Anyum viccesen azt mondta, mellé csak azért kell felnőtt, hogy enni adjon neki valaki és néha menetirányt változtasson.
Egyébként úgy hozta haza, hogy készüljünk fel, mert nem sokára újra kiakarja "sajátítani"az unokáját. Szerintem idáig picit félt egyedül unokázni, mert keveset vannak együtt - anyukám 2-3 munkahelyen dolgozik egyszerre nincs sok ideje unokázni - de ezen a hétvégén mindenki csodálta hogy milyen jó gyerek az unokája, neki pedig dagadt a mellkasa a büszkeségtől. Sajnos képeket nem csinált, csak telefonnal, de apával mi is csak elhűlve hallgattuk az élménybeszámolót és néztük a telefonja képeit. Nem gondoltuk, hogy ennyire jól meglesznek. Velünk sokszor nyűgösködik mostanában, így már attól a tudattól is ki voltam mit fog csinálni vele anyu a kocsiban? Neki még cd lejátszó sincs az autóban, hogy Halász Judit nénit betegye, ha már nem lehet Bogyóval bírni. Nos hála cd-re sem volt szükség :-))

Mi pedig időmilliomosok voltunk ... se gyerek, se kutya itthon. A nagy szabadságunkban, hirtelen nem is tudtunk mit csinálni. Ültünk a kanapén, és felváltva néztük hol egymást, hol a tévét. Olyan furcsa volt, egyfelől örültem, hogy szabadok vagyunk, kettesben vagyunk és mehetünk csavarogni, más felől pedig érdekes gyomorgörcsöm volt, nem is tudom mihez hasonlítani.

Fél 5-kor hozta haza anyum Blankát, aludt a kocsiban, leszaladtam érte, olyan jó volt látni. Cica bajusza volt, mert az arcfestő azt festette neki. Cuki volt vele :-)) Betettük az ágyába, de rögtön felkelt és a vadiúj ágyneműjének és annak, hogy itthon van, úgy megörült, hogy repkedett és hangosan nevetett az ágyban. Aztán be nem állt a szája, és végre egyfolytában beszélt, és nem halandzsázva! Míg Bálint lekísérte anyumat, Blanka a kanapén ugrálva azt ismételgette, hogy: APU, APA, APUCIKA. Nem hittem a fülemnek, hogy milyen édesen mondja. És nem csak egyszer, hanem jó sokszor, mert tetszett neki, hogy nevetek és dicsérem, hogy milyen szuper és ügyes, és végre sokszor mondja.

Szombat este vendégeink voltak Petra és Zoli, nagyon jó volt velük újra együtt lenni. Blanka szuper fürdőjátékos ajándékot kapott. Jó sokat beszélgettünk, a fiúk pedig egy kicsit elhajlottak, ez a Jameson átka :-))
Másnap egy újabb kalandos nap várt ránk, a budai nagymamáékhoz voltunk hivatalosak ebédre. Már nagyon régen nem voltunk náluk, a nyaralás, teendők és egyéb jövés menések miatt. Jó volt végre hogy közösen együtt ebédel az egész család, keresztapa is velünk volt. Ám a nagyszülők által készített ebéd előtt még dunakeszin lemeóztuk a játszóházat. Igazából ez olyan feltérképezés jellegű volt, mert az a terv, hogy Blankát kicsit többet fogom játszóházba hordani, itt van kisgyerekeknek napközi is - ovi - amire lehet, hogy néha néha szükségünk lesz, na persze nem egész napra, de 1-1 órára elképzelhető. Blanka nagyon élvezte a játszóházat, ööööööö mi is :-)))